Egy mobilszolgáltató átjátszó tornyának építése ellen lázadoznak a tégláskertiek 2013 márciusa óta. A tornyot a Balaton utca egyik üresen álló telkén tervezik felállítani. Aláírásgyűjtésbe kezdett a kertvárosi lakóközösség, mert szeretnék megakadályozni, hogy egy sűrűn lakott terület majdnem központjába, egy kb. 30 méter magas torony kerüljön. Bár hivatalosan nem bizonyított, de sokat vitatott az ilyen jellegű építmények káros hatása környezetükre. Zavaró, veszélyes körülményként, és az ingatlanok forgalmi értékének csökkenésétől tartva fogott össze a közösség, mely táj idegennek is ítélte az építményt. A Díszpolgár magazin az ügyről megkérdezte Szabó Gyulát, a térség önkormányzati képviselőjét.
- A lakosság tiltakozásba kezdett, melyben, többek között azzal is érvelnek, hogy ők összetartó közösség, ezért is fogtak össze, mert érdekük óvni környezetüket a vélt, vagy valós negatív hatásoktól, amit egy mobil átjátszó torony működése jelentene… Ezért is fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy akkor mégis, hol itt az együttműködés?
- Tényleg úgy tűnik, hogy Dávid harcol Góliáttal. De bízik a lakosság a Telenor Magyarország Zrt. bölcsességében. Egy kommunikációs cégtől elvárható lenne egy párbeszéd megkezdése, kompromisszumok keresése.
Köszönjük, hogy a diszpolgar.hu is megjeleníti a városrész lakosainak problémáját, nyilvánosságot ad az ügynek, ezáltal elősegítheti a pozitív végkimenetelét.
- A lakosság milyen eszközökkel harcolhat ellenük? Ki kezdeményezte? Lehet esélyük megállítani egy ilyen beruházást?
- Hivatalosan 2013. május 17-én kaptak az érintett szomszédok a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól egy végzést, melyből megtudták, hogy a Balaton u. 87. sz. alatti ingatlanon, egy 30 méter magas antennatartó szerkezet megépítése ügyében megindították az eljárást. Sajnos, a magántelek tulajdonosa titokban tartotta a Telenorral megkötött szerződését, így a részleteket a mai napig nem ismerjük.
Lakossági tiltakozásba kezdtek a Tégláskert városrész lakosai a torony megépítése ellen. Aláírásokat gyűjtöttek, s az önkormányzati- és országgyűlési képviselő segítségével a városhoz és a kormányhivatalhoz fordultak, hogy ne épülhessen meg az adótorony a jelzett telken. 2013. július 29-én, a megyei kormányhivataltól, megint csak az érintett két szomszéd kapott értesítést, hogy a hivatal első fokon elutasította a Telenor adótorony iránti építési kérelmét. A környék lakosai fellélegeztek.
A lakosok nem tudtak arról, hogy a Telenor, a felajánlott kompromisszumos javaslat és tiltakozás ellenére megfellebbezte az első fokú határozatot. 2013. december 10-i dátummal, de karácsony előtt néhány nappal kaptak az érintett szomszédok ismét egy végzést, hogy az ügyet áttették a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz (Budapest). Ezt újabb törvényi szabályozás miatt történhetett.
Ismételten mindent elölről kezdtek. A lakosokban joggal merülhetett fel: Budapesten fognak dönteni az ügyről? Mennyire ismerhetik a helyi sajátosságokat, tiltakozásokat. Időközben újabb ezer aláírást gyűjtöttek össze. 2014. januárban sajtótájékoztatót és lakossági fórumot tartottuk. A sajtó nyilvánosságához fordultak a tégláskerti lakosok és képviselőik.
- Lehet tudni, hogy kinek a tulajdona a telek, és mi az ő álláspontja?
- A telek tulajdonosának nevét tudjuk. A Tégláskertben van másik háza is, de természetesen nem arról tárgyalt a torony építésével kapcsolatban. A nevét nem hoztuk nyilvánosságra, s a személyeskedő, elmérgesedő helyzetek elkerülése érdekében nem szeretnénk megtenni ezután sem. Csak az ingatlan címét jeleztük, ami Tégláskert központjában, sűrűn beépített kertségi övezetben, óvoda, iskola közelében van. A tulajdonos felháborodott a tiltakozások és aláírásgyűjtési akciók miatt. Nyilván, a bérleti szerződésben beígért jövedelem fontosabb számára, mint a lakókörnyezete. Ezt nem érzik jogosnak a lakosok: kis anyagi haszon reményében sokaknak okoz milliós károkat! Egészséges és élhető környezetet szeretnének a helyiek továbbra is. A gordiuszi csomót a tulajdonos vághatná el, azzal, hogy eláll a szerződéstől, vagy a Telenor tenné ezt meg. A norvég tulajdonos pedig gondolkozzon el azon, ha a magyarok szeretnének egy magáningatlanon, a norvég tengerparti fjordoknál megépíteni egy ilyen acél monstrumot, hogyan reagálnának a norvég környezetvédők?
- Mi történik először egy ilyen helyzetben? Szerződéskötés a tulajdonossal, vagy engedélyek kérése?
- A lakosok csak a szerződéskötés után szereztek tudomást a torony építéséről. Nem ismerik annak tartalmát, sem időütemezését. Nem tudjuk az erre vonatkozó konkrét eljárást sem. Kész tények elé állították a lakosokat! (Telenor és tulajdonos)
- Van már valamilyen építési engedély a Telenor tulajdonában?
- Nem tudják ezt sem a lakosok, mivel az eddigi megkeresésekre, levelekre a Telenor még nem válaszolt! Úgy következtetjük ki, hogy ezt szeretnék beszerezni most a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságtól. Úgy gondoljuk, hogy most még meg tudja akadályozni a lakosság ezt a környezetbe nem illő, a déli városrészben repülésbiztonsági problémákat is rejtő adótorony építését. Egy demokráciában ez lenne a kívánalom!
- Mi az önkormányzat, a polgármesteri hivatal hivatalos álláspontja?
- A Debreceni Önkormányzatban 2013. nyár végén felszólaltam ez ügyben. A polgármester és a testület nem támogatta az adótorony megépítését. Ezt a Főépítész Iroda írásban is rögzítette: „a kertségi karakterbe nem illő adótorony építését nem támogatja”. A megépítését ipari területen javasolja.
2014 januárjában az önkormányzati és országgyűlési képviselők és az ingatlan szomszédok kezdeményezésére a város ismételten elutasította az adótorony megépítését. Kérte a Telenort, hogy tekintse Debrecent jogi képviselőnek az ügyben. Ami azt jelenti, hogy mindenről értesítést kér a város. Debrecen a lakosság érdekében minden jogi lépést megtesz, s vállalja a lakosok jogi képviseletét. Elutasító, ellenző álláspontját részletesen indokolta, ami a Főépítész Hivatalban megtalálható.
- Van-e valamilyen hivatalos megállapítás arról, hogy milyen hatással lehet a környezetben élőkre egy ilyen adótoronynak? Elsősorban az egészségügyi, másodsorban az ingatlanárakra gyakorolt hatására gondolok.
- Egészségkárosító hatásokról nem beszélnek. De hosszú távon még nem is lehet tudni, hisz a mobil alkalmazás még fiatal. Az érintett lakóterületen sok ember él szívritmus szabályozó készülékkel, amire viszont az egészségügyi kockázatoknál az adótorony hatását egyértelműen megjelölik és felhívják. Közelében (50 méteres körzetben) több várandós mama is él, s nem tudjuk, a magzatra, csecsemőkre gyakorolt hatását sem.
Léteznek bírósági döntések is az adótornyok építésével kapcsolatban, ahol ingatlan értékcsökkenést ítéltek meg. A lakosok felháborítónak tartják, hogy a Telenor nyíltan is magán telektulajdonosokat keres, s így vállal részt a feszültségek gerjesztésében. Egy ember kis haszna reményében, többmilliós kárt okozhat környezetének!
Nincs lakossági fórum, sem tájékoztatás! Úgy tűnik ebből az ügyből is, hogy nem törekszik közös, kompromisszumos megoldásokra.
- Lehetséges megfelelő út, ami a lakosság és a Telenor részéről is elfogadható lenne? Létezhet kompromisszum kötése az érintett lakossággal, jogi úton vagy egyéb módon?
- Kompromisszumos megoldás létezik. Ezt többször is felajánlottuk már a Telenornak, de eddig nem reagáltak. A közelben, (az érintett telektől 200 méterre) a Vértesi út mentén, az ipari zónában már a város is támogatja a megépítést, s a lakóházaktól is megfelelő távolságra lenne. Ez lenne az egyik kompromisszum.
A Tégláskert térségben már két adótorony is működik! Talán hasznos lenne összehangolni a szolgáltatóknak a szándékaikat. Egy tartószerkezetre több szolgáltató is települhetne! Ha mindenki külön utat fog járni, a végén csupa adótorony lesz majd sok település!
- A város több területén terveznek hasonló tornyokat létesíteni. Hogyan tovább? Rá lehet bírni a környékbeliek tiltakozásával nagyobb cégeket, hogy ne lakóközösségek központjában, vagy közvetlen közelében építkezzenek, terjeszkedjenek kétes hatású beruházásaikkal?
- Bízunk abban, hogy megértik a városrész jogos igényeit. A lakosság nem szeretne több, összességében akár százmilliós telek értékcsökkenést, s kiszámíthatatlan, ma még nem ismert egészségügyi hatásokat. A lakosság és képviselőik a végsőkig elszántak az ügyben. Bíznak az igazságban! Valószínűleg ez másoknak is példát mutathat. Egy kommunikációs multi cég, amely a lakosságért van, nem fordulhat velük szembe. Bízunk megértésükben, hogy kompromisszumos megoldásainkra reagál a Telenor, és nem építi meg a Balaton utcán az elborzasztó adótornyot. A példa is mutatja, csak közösségi összefogással és a nyilvánosság erejével lehet tárgyalásra készíteni a norvég-magyar multi céget.
Dancsó Bettina
Új hozzászólás