Az őszi idény legsűrűbb időszakának vágott neki Érden a DVSC-SCHAEFFLER. A hajtás pedig az EHF-kupa második körének odavágóján folytatódott a német Werkselfen ellen. S amiben minden cívisvárosi szimpatizáns egyként reménykedett, mára valóság: két nagyszerű sikerrel a birtokában továbbra is ellenálhatatlanul robog a Lokomotív szerelvénye.
A népligeti és váci bravúrpontok, valamint a kötelező győzelmek magabiztos abszolválása után a lehető legjobbkor jutott lélegzetvételnyi szünethez a DVSC, hiszen a Békéscsaba elleni keleti derbin már erősen döcögött a gépezet.
Érden azonban meggyőződhettünk arról, hogy minden a legnagyobb rendben, az elvégzett munka tartalma és lendülete semmivel nem hagyott alább. Na meg ismét bebizonyosodott, hogy ezek a lányok többé nem ijednek meg. Még a legjobb formában lévő ellenfelektől sem.
Merthogy Szabó Edina tanítványai alaposan helyben hagyták az EHF-címvédő Siófokot a bajnokságban, és a hazai pálya mindenkori előnye is mellettük szólt. Egy igazán jól működő és elszánt Loki ellen azonban ezek mit sem érnek.
A vendéglátók ugyan jobban kezdtek, de a piros-fehér alakulat gyorsan átvette a játék irányítását. A két csapat érdi összecsapásain hagyományosan jól teljesítő Janurik Kinga a legtöbb esetben csak asszisztálni tudott a debreceni lövésekhez. A cívisvárosiak két balkezese, Varsányi Nóri és Kovács Anna egymást múlta felül támadásban, Bulath Anita újfent együttese motorjának bizonyult, Triffa Ági pedig mindig a legjobbkor hozott egy-egy védést a gólvonalon.
A meccs összképét és a debreceni lányok mentalitását azonban a szemtelenül tehetséges Vámos Petra második játékrészben bemutatott jelenetsora tükrözte a leghívebben. A félidei nyolcgólos vendégelőny ugyanis vészesen fogyni kezdett, s néhány perc leforgása alatt a felére csökkent. Ekkor az ifjú irányító elbizonytalanodás helyett megcsinált két ragyogó testcselt, melyek láttán három érdi védő négy irányba szaladt, a bevetődés után pedig a kapuba lőtt, felpörgetve társait. És bizony az a gárda, amelynek legfiatalabbjai is ennyi vagánysággal vannak felvértezve, egész egyszerűen nem szórhat el nyolc egységnyi előnyt egyetlen félidő alatt. S ha már vagányság: az i-re a pontot a 2000-es születésű Poczetnyik Luca tette fel egy olyan felső sarkos bombával, mely vélhetően minden pók rémálma. Mit ne mondjunk, első élvonalbeli találatnak megteszi…
A hosszú érdi vesszőfutás végét jelentő 33-29-es diadal azonban csak az erőltetett menet első lépcsőfoka volt, hisz három nappal később a német Werkselfen ellenében volt jelenése az együttesnek. A megújított Hódosban, ahol a 25. születésnapját ünneplő Szívtiprók szurkolói csoport remek élőképet és hangulatot teremtett, a meccs első felvonása viszont nem egészen a kívánalmaknak megfelelően alakult.
A vendégek összeszedett és ötletgazdag kézilabdával rukkoltak elő, többször is vezettek, majd amikor úgy tűnt, végleg átveheti a kezdeményezést a Vasutas, felzárkóztak egyetlen gólra, a szünet után pedig meg is fordították az állást.
Köstner Vilmos ekkor gyorsan rendet tett a fejekben egy időkéréssel, s onnantól már nem volt, nem lehetett megállás: Kovács szórta a gólokat, a Bulath-Vámos kettős jól irányított, Tóvizi elveszettnek tűnő labdából talált a kapuba, az olló pedig egyre jobban nyílt a csapatok között. A különbséget Vantara-Kelemen Éva növelte kétszámjegyűre – természetesen egy remek cunderrel.
A hajrában ugyan kissé megtorpant a csapat, de a nemzetközi meccsen először lehetőséghez jutó Szabó Dorci ismét bizonyította rátermettségét a kapuban, mezőnyben pedig Jeca Despotovic vágott be pár elemi erejű bombát a németek kapujába. A tízgólos diadal így sem jött össze, de a nyolc egység is rendkívül biztató a leverkuseni visszavágó előtt. Pláne, ha úgy játszik a gárda, ahogy tette azt a mögöttünk hagyott héten.
Márpedig nagyon úgy fest, hogy a lányok idén már nem adják lejjebb.
Tóth Sándor
Új hozzászólás