Hazánk a hazugságok országa lett. Az uralmon lévők már azzal sem törődnek, hogy akadnak még gondolkodók, akik egy-egy kormányzati állításról hamar kiderítik annak turpisságait. Nem is nagyon kel megizzadniuk. Íme, egy csokorra való népkábítás!
A debreceni önkormányzat leállított egy 600 milliós bérlakás építési programot, mert szerintük a városban nincsenek szegények. A közmunkások, a hajléktalanok, a kisnyugdíjasok, a vasárnaponként ingyen ebédért sorban állók nem azok?
A kormány bejelentette a falusi Családi Otthon Kedvezményt, ismertebb rövidítés szerint a CSOK-ot. Minden olyan település élhet a lehetőséggel, ahol a lakosság lélekszáma nem éri el az ötezer főt, valamint a népességfogyás meghaladja az öt százalékot. Kétezer településen élők reménykedhetnek a támogatásban. Csak van egy probléma: ha a kezdeményezésre fordítandó 25 milliárd forintot elosztjuk a kedvezményezett lakóhelyek számával, akkor egy falura, városra mindössze 12,5 millió forint jut. Ebből két-három igény elégíthető ki. Ugye, nem gondolja senki komolyan, hogy ennyi elég?
A kormány szerint az elmúlt évben jelentősen nőttek a lakossági megtakarítások. Állampolgáraink átlagban 10 millió forintotot takarékoskodtak össze. Ezzel a számadattal kapcsolatban is akad egy kis gond: a bruttó átlagkereset jelenleg 325 ezer forint. Akárhogy számolgatunk, akkor sem jön ki a tízmilliós megtakarítás, amelyen felül még élni is kellene.
Időről-időre napvilágot látnak egészségügy finanszírozásával kapcsolatos hírek, legyen az adósságkonszolidáció, új műszerek, gépek beszerzéséről, jelentős fizetésemelésekről szóló tudósítások. Mégis a honi egészségügy a harminchat európai országból csak a 33. helyet foglalja el. Akkor valami még sincs rendben. A feltételezést számtalan eset igazolja.
Idén a nyugdíjakat 2,7 százalékkal emelték, miközben a tavalyi és az idei előjelzett infláció is meghaladta és haladja azt. A kormány a nyugdíjak reálértékének megtartását kommunikálja. Ez nem igaz. Az átlaginfláció, az úgynevezett bevásárlói kosárban számoltak alapján, az emelés és az infláció között még nem jelentős az eltérés. Ám a nyugdíjasoknak már kevésbé kellenek a műszaki cikkek, divatos ruhák, ők inkább élelmiszerre költenek. Azon a területen pedig elszabadultak az árak. Elég példának okáért csak az 1800 Ft/kg áru petrezselymet említeni. Ráadásul a hatalom retorikai fogása a szocialisták megszüntette tizenharmadik havi nyugdíj emlegetése is, de a mai napig nem vezették vissza újból. Az Erzsébet utalványok, nyugdíjkorrekciók nem pótolják a tizenharmadik havit.
A következő lózung a „Magyarország jobban teljesít!” állítás sulykolása. A magyar gazdaság ingatag „lábakon” áll. A külföldi befektetők, üzemeltetők jelentős túlsúlya komoly rizikót rejtenek. Bármikor kivonhatják tőkéjüket, beszüntethetik magyarországi tevékenységüket. Az ország viszonylagos gazdasági stabilitása erősen függ az uniós támogatásoktól is, azok bármilyen csökkentése, megvonása súlyos következményekkel járhat.
A kormány erőlteti a különböző hitelcsomagokat. Bármilyen gazdasági fejlődéscsökkenés oka lehet egy hitelválság kialakulásának, amikor a kölcsönöket felvevők képtelenek lesznek törleszteni.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás