Debreceni diákként ösztöndíjjal, Turkuban töltöttem csaknem fél évet. Tanulmányaim mellett minden szabadidőmet Finnország megismerésére fordítottam. Ha kevés jutott belőle, a városban kerestem felfedezni valókat. Sétáim során mindig elhaladtam a Forum Marinum, a Tengerészeti Múzeum mellett. Trianon után Magyarország tenger nélkül maradt. A vágy a mai napig él. Bennem is, ezért egy esős délutánon fogtam magam és ellátogattam a „merikeskus”-ba, azaz a múzeumba.
Belépve egy kedves hölgy fogadott, aki éppen próbálta kiszolgálni a nemrég érkezett orosz látogatókat, akik tétován válogattak a szuvenírek között. Az első terembe lépve a viking hajókat, építésükhöz szükséges régi eszközöket, építési rajzokat nézhettem meg. A kezdetleges hajók láttán elképzeltem, milyen is volt, amikor a vörös szakállú és szarvas sapkájú harcias vikingek ezekkel a lélekvesztőkkel hódították meg a Balti-tenger és a Botteni-öböl partján élőket.
A következő szekcióba lépve a Wärtsilä vállalat kiállítása várt, ahol hajóturbinák építésének menetét követhettem nyomon, a tervezőasztaltól egészen a kivitelezésig. Egy laikus számára, mint én is vagyok, érdekes volt látni, hogyan épül fel egy hatalmas monstrum lelke és motorja.
A következő szekcióban már a kész hajók, vitorlások fogadtak. A vitorlások vitorlái az égig érve bukkantak ki egymás mögül. Hatalmasak voltak! Ekkor fogott el a vágy, hogy a vitorlázást egyszer az életben is ki kellene próbálni.
A következőkben egy hajókabin modellje volt kiállítva. Ekkor egy kicsit elszomorodtam, hogy kint tartózkodásom alatt nem lesz időm hajón utazni.
A továbbiakban rengeteg hajómakett mellett haladtam el.
A sokadik részlegben a tenger mélyéről előkerült értékek: nyakláncok, ékszerek, írásos emlékek és evőeszközök bemutatása kötötte le figyelmem.
Átmentem a következő épületbe. Ott a modern technika eszközeit nézhettem meg, és egy fotós csodálatos tengeri képeit.
Nem sokkal távolabb különféle csónakmotorok lógtak a falon, fejlődésük sorrendjében. Továbbsétálva a hajók és a hajózás irányítását mutatták be.
A továbbiakban a hadsereg és a vízi rendészet modern eszközei alkották a kiállítás következő részlegét.
A kiállítás anyagából jól érzékelhető, hogy a finn tengerre termett nép. Jelszavuk nem is lehet más: Tengerre fel!
Somogyi Eszter
Új hozzászólás