Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2014. november 9., vasárnap (MTI) - Az egyenlőtlenségek növekedése révén ismét megjelentek a szélsőségesek Európában, és 25 évvel a berlini fal ledöntése után új falakat akarnak emelni a kontinensen - hangsúlyozta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke vasárnap a német fővárosban elmondott ünnepi beszédében.
A német szociáldemokrata politikus a 25. évforduló alkalmából a berlini Konzerthausban rendezett ünnepségen kiemelte, hogy a szabadságot éltető demokráciához társadalmi stabilitás szükséges, de az utóbbi évek gazdasági válsága miatt rohamosan növekednek az egyenlőtlenségek, és a hatalmas méretű fiatalkori munkanélküliség hatására az 1989 után született nemzedék nagy része kilátástalan helyzetbe került. A kilátástalanság reménytelenséget okoz, ami radikalizálódáshoz vezet és a szélsőségesek felé sodor - tette hozzá. A "nacionalizmus propagandistáinak ismét konjunktúrája van", és "az európaiak ellen uszító európaiak" új határokat akarnak kijelölni, új falakat akarnak emelni - mondta Martin Schulz. Hangsúlyozta: ebben a helyzetben világosan ki kell mondani, hogy "az európai egység legnagyobb vívmánya a szabad mozgáshoz és letelepedéshez fűződő jog". A berlini fal ledöntése előtt a kelet-közép-európai diktatúrák évtizedekig akadályozták erőszakkal ennek a jognak a gyakorlását - tette hozzá.
1989. november 9. a német történelem "mágikus pillanata" volt, és a kelet-közép-európai szabadságmozgalmak betetőzését jelentette. A berlini fal ledöntésével győzelemre vitt békés forradalom "ismét megmutatta, hogy a német és az európai történelem elválaszthatatlan egymástól" - mondta az EP elnöke. Németországnak és Európának azonban nemcsak a történelme fonódik össze szétválaszthatatlanul, hanem a jövője is, ami "különleges felelősséget" jelent Németország számára. Ezt a német újraegyesítésből fakadó felelősséget pedig "senki nem ismerte fel pontosabban, mint Helmut Kohl" - méltatta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a volt kancellárt, a konzervatív CDU korábbi vezetőjét.
A Konzerthaus nagytermében rendezett több száz fős ünnepségen részt vettek a német közjogi méltóságok, a politika és a közélet szinte valamennyi vezető személyisége. Díszvendég volt Lech Walesa egykori lengyel államfő, Németh Miklós volt magyar kormányfő és Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök. A zenei programot Fischer Iván, a Konzerthaus és a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) zeneigazgatója állította össze Bartók- és Vivaldi-művekből.
Új hozzászólás