Bár hazánkban az új koronavírus-járvány miatt hónapok óta kötelező a maszk használata az üzletekben, egészségügyi intézményekben, illetve bizonyos közterületeken, még mindig sok tévhit kering viselésük körül. Ezek közül a leggyakoribbakról beszélgettünk dr. Mikáczó Angéla tüdőgyógyász, allergológus szakorvossal.
- Gyakran találkozhatunk olyan állítással, hogy a maszk viselése oxigénhiányt okozhat.
- Ez teljesen tévhit, ezzel kapcsolatban történtek felmérések. A maszkviselés alatt, akár fizikai terhelés hatására sem csökkent az oxigénszaturációja az embereknek, tehát ugyanolyan az oxigénellátottsága a szervezetnek, mint maszk nélkül. Az lehetséges, hogy maga a maszkviselés pszichésen okozhat fulladásérzetet, de ez semmiképpen sem objektív fulladás.
- Ez tehát az asztmásokra nézve sem igaz?
- Senkire. Pont emiatt a maszk viselése alól a tüdőbetegek sem kaphatnak felmentést, az ő oxigenizációjuk sem romlik egyáltalán, viszont, ha nem hordják, ők sincsenek védve a vírus ellen.
- Olvashatunk olyat is, hogy a maszkban visszalélegezzük azt a káros levegőt, amit kifújtunk.
- A maszkkal a gázok cseréje ugyanúgy megtörténik. Mivel az oxigénellátottságot sem rontja, nem okoz széndioxid-visszatartást sem.
- Létezik olyan vélekedés, amely szerint az egyszerű sebészi arcmaszkok használata semmit nem ér a vírus belélegzése ellen.
- Néhány órára, ha nem is 100 százalékos védelmet nyújt, de valamennyit mindenképpen, mivel legalább a levegőben szálló, például beszéd közben a nyálban oldva akaratlanul is kibocsátott részecskéket felfogja, és ezeket nem lélegezzük be. Mivel nem légmentesen zár az orrunk és arcunk körül, nyilván valamennyi kórokozó be tud jutni a levegőn keresztül, de nem olyan mértékben, mint amikor nincs rajtunk maszk. 
Ezért vannak FFP3-as, FFP4-es maszkok, ezek légmentesen zárnak, és követik az arc formáját, ezek teljes mértékben védenek bennünket. Ezek természetesen csak abban az esetben kellenek, amikor valaki egyértelműen bizonyított fertőzött betegekkel dolgozik, mivel ott van olyan érintkezés, amiért kötelező így védekezni.
- Mi a helyzet a textilmaszkokkal, ugyanúgy védenek ezek is, mint a sebészi maszkok?
- A textilmaszkokkal nem végeznek kutatásokat, de ha ezeket is többrétegűvé tudják tenni az előállítás során, hogy a szűrőfunkciójuk meglegyen és ugyanolyan jól illeszkedjenek, akkor esetleg jók lennének. Mivel ezeket a feltételeket valószínűleg nem merítik ki, így a sebészi maszktól kissé kevésbé védenek.
- „Ha nincs légúti tünetem, nem kell hordanom!” – hallhatunk ilyen véleményt is.
- Ez azért nem igaz, mert a kórokozó attól még ugyanúgy ott van a garatban kimutathatóan, és fertőz, attól függetlenül, hogy a szervezetben nem okoz tüneteket. Attól, hogy valakinek nincs panasza, de igazoltan beteg, ugyanúgy hordania kell a maszkot, mint ahogyan mindenkinek viselnie kell, akár beteg, akár nem.
Égerházi Edit
Új hozzászólás