Az elmúlt hónapok kormánypropagandája nyomán a csapból is az folyik, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Érdemes megvizsgálni a gazdaság legfontosabb adatait, hogy valós-e ez a sokat hangoztatott állítás?!
1./ 2010-ben a forint euróhoz és svájci frankhoz viszonyított árfolyama mindössze 9-10 százalékkal volt gyengébb, mint 2002-ben. 2010 nyarán az emlékezetes Kósa-Rogán nyilatkozatokat követően – a magyar gazdaság hasonlóan rossz állapotban van, mint a görög – addig soha nem tapasztalt mértékben romlott a forint és azóta is csupán megközelíti a 2010-es árfolyamot, de most is 16, illetve 37 százalékkal rosszabb a forint árfolyama az euróhoz és a svájci frankhoz képest, mint 2010-ben. Egy átlagos svájcifrank-hitel törlesztő részlete akár duplája is lett a korábbinak. Sokan hangoztatják azt a véleményt, hogy az Orbán-kormány a saját tevékenysége miatt leromlott forint miatt kényszerül a devizahitelesek megsegítésére (nem túl sok sikerrel).
2./ A statisztikai adatok szerint az államadósság 2010-hez képest a GDP 85%-áról 79%-ra csökkent. Ennek a fő oka nem a gazdaság fejlődése, hanem elsősorban a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások erre a célra történő felhasználása. Nagyobb gond viszont, hogy a GDP arányos nettó államadósság – a bruttó adósságállomány és az állami számlákon (pld jegybanki tartalék)lévő összeg különbözete – 62,1%-ról 63,2 %-ra nőtt. Nem véletlenül nem hangoztatják a kormány részéről már olyan erőteljesen az államadósság csökkenést.
3./ A kormány szerint legalább 400.000 fővel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Sajnos ebben a többletben a rendkívül gyenge hatékonysággal dolgozó közmunkások is benne vannak, valamint a kilátástalan munkaerőpiaci helyzet miatt külföldre szakadt hazánkfiai is. A versenypiacon kevesebben dolgoznak mint 2010-ben.
4./ A GDP 2010 óta csupán 1%-al nőtt. Az elmúlt évi 2,7%-os növekedés az előző évek GDP csökkenését egyenlítette ki. A környező uniós országok GDP növekedése az elmúlt 4 évben kedvezőbben alakult.
5./ Átlagbérek: Egy korábbi cikkünkben már elemeztük, hogy a magyar GDP kb. harmada a fejlett uniós országokénak, a nettó bérek viszont negyede, ötöde. A nettó bérek vásárlóértéke 2010 óta – elsődlegesen az egykulcsos rendszer be-, az adójóváírás kivezetésének, az ÁFA növekedésének, a sok forgalmi jellegű adóteher növekedésének köszönhetően – gyakorlatilag csökkent az alsó-közép rétegnél.
Magyarország tényleg jobban teljesít?
