Negyvenéves az Edda. Sőt, lassan negyvenegy. Az évfordulót idén, április 11-én a Papp László Budapest Arénában nagyszabású koncerttel ünnepli. Debrecenben tavaly, december 28-án csaptak fergeteges bulit a Lovardában. Négy évtized komoly idő, de a zenekar tagjai bírják, a mai napig élvezettel zenélnek, mint ahogy tapasztalhattuk december végén is.
Az együttes története 1974-ig nyúlik vissza. Az emlékezésbe azonban itt folyjon bele saját kis történelmem, amelynek egy szelete a zenekarhoz is kapcsolódik. Az emlékezés két szálon fut, amely az együttes alapításával eggyé fonódik.
Az elmúlt évszázad hetvenes éveinek elején egy feltűnően jól muzsikáló bandáért gyalogoltam kilométereket. Minden szombaton a sajószentpéteri kultúrházban a Luw játszott. A Slamovits testvérek vezetésével zenélő csapat, az akkor futó slágereket (főként Deep Purple, Urian Heep dalokat) interpretálták. Nem sokkal később a szólógitáros Slamovits Pisti a miskolci Kőtörő együtteshez igazolt. A Hejőcsabai Gárdonyi Művelődési Házban vasárnaponként fellépő formáció tagjai középiskolások (Slamovits Pisti, „Slamó” gitár, ének – Aranyosi György orgona, ének – Bartha Alfonz basszusgitár, Türk Pisti dob). A zenekarhoz három személyes kötődés is vonzott. Türk Pisti falumbeli, sajóbábonyi, Aranyosival pedig egy iskolába, a Zalka Máté Gépipari Szakközépiskolába jártunk, Slamót pedig már Sajószentpéterről ismertem. Repertoárjuk Santana, Deep Purple és Urian Heep nóták. Már akkor feltűnt Slamó virtuozitása főleg, amikor Santana szerzemények gitárszólóiba belefeledkezve brillírozott. A Kőtörő akkor oszlott fel, amikor Aranyosi és Türk Pisti leérettségizett. Türk Pisti Debrecenben, a Zeneművészeti Főiskola ütős szakán tanult tovább, elvégzését követően a Csokonai Színház szimfonikusainak ütőseként dolgozott. Aranyosi mérnök lett. Bartha Alfonzot később az Edda hívta.
A másik szál az ős Eddára emlékezés. Az együttes 1974-ben alakult, még Griff néven, azonban a tagok hamarosan Eddára változtatták nevüket. Be kell vallanom, különösebben nem érdekelt zenéjük, bár kimondottan jó afro popot játszó Osibisa feldolgozásaik voltak, inkább a basszusgitáros lány, Beély Katalin kedvéért látogattam a „Boci”-t, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem menzáját. A korai Edda ott és valamelyik kollégiumban játszott. Még tanúja lehettem, akkor még nem tudatosulva kellőképpen, Pataky Attila érkezésének. Karcos hangját, karizmatikus előadásmódját azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
A Kőtörő feloszlása után Slamó pesti formációban próbálkozott, mígnem, az akkor már zenekarvezetővé előlépett Pataky Attila hívására eddássá lett. Pataky ekkor már komoly jövőképpel rendelkezett. Míg zenésztársai, a műszaki egyetemet befejezve, inkább polgári foglalkozásokat választottak, ő a zenére tette fel énekét. Meghívta a volt Kőtörős Aranyosit, Barthát is, Slamovits Pistiben pedig kiváló zenésztársra talált. Slamó mentalitása meghatározta az Edda zenei stílusát, hangzásvilágát. Hatévnyi együttzenélést az erősödő nézetkülönbségek szakították meg. Zenei elképzeléseik különböztek. Így utólag megjegyezhető: Pataky irányvonala, a következetesen követett populárisabb rockirányzat lett a sikeresebb. Slamovits Pisti inkább az elvontabb zene híve. Az Eddától válást követően több zenekart alapított, amelyekben zenei elképzeléseit próbálta megvalósítani, azonban úgy látszik, szerzeményeire a hazai könnyűzenét kedvelők zöme nem volt vevő.
Pataky Attilával kezdődött az Edda sikertörténete. Következetes, kitartó munkájának köszönhető, hogy az együttes negyven éve a topon van.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás