A Habsburg elnyomás évszázadai alatt, a 18. és 19. század fordulóján indult meg az első jelentősebb nyelvújító mozgalom, amelyet leginkább Kazinczy Ferenc nevéhez köthetünk.
Akkortájt hazánkban a német nyelv volt a hivatalos, a templomokban pedig latinul miséztek (kivéve a reformátusokat). A kor irodalmárai a magyar nyelv megszűnésétől félve, azt megmentendő, igyekeztek mindenki számára érthető kifejezéseket kreálni. Nem minden esetben sikeredett a legmegfelelőbbet alkotniuk. Például a gőzmozdonyt elsőként gőzpöfögészeti tovalöködönc írták körül, a nyakkendő pedig nyaktekerészeti mellfekvenc lett. Azóta azért találtak megfelelőbb kifejezéseket is.
A magyar nyelv szókincsét jelenleg másfél millióra becsülik. Szinte minden nap új jövevényfogalmak érkeznek, és értelemszerűen kikopnak az idejét múltak. A gazdaság újdonságai, a globalizáció új jelentései külföldről származnak, de honi nyelvújítóink sem tétlenkednek, a diáknyelvről és argóról nem is beszélve. Az átlagpolgár ezer-kétezer szavas aktív szókinccsel kommunikál, a passzív (vagyis amit csak ért, de nem használ) ennek a duplája. Arany János balladáiban csaknem százezer fogalom fordul elő, azaz a ma embere beszélhetne választékosabban is, hiszen volna miből válogatni (nemcsak Aranytól).
A fentiek egy ismerősöm kérdése okán fogalmazódtak meg. Ő azt kérdezte: mi a kuplé? Legyen mentségére fiatal kora. Vicces kedvemben válaszoltam:
1. Nem gyümölcs ital.
2. Nem a bordélyházakat (kuplerájokat) látogató férfinépség közkedvelt snapsza.
3. Nem is a vasúti személyvagon kupéja takarítása után ott maradt tócsa neve.
A kuplé refrénes szerkezetű, tréfás vagy gúnyos tartalmú műdal.
- Nem is tudtam, hogy ez az – bólintott ismerősöm, jelezve, megértette a magyarázatot.
Persze, hogy nem tudhatta. Egy letűnt, megszűnt világ műfaja. Talán az idősebbek dúdolgatnak belőle néhányat, ám az ifjabb korosztályok inkább a Halott Pénzre vagy a Tankcsapdára mozdulnak (ízlése válogatja).
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás