Budapest, 2014. április 24., csütörtök (MTI) - Bemutatták Zinner Tibor történész Rajk-perről szóló könyvét csütörtökön a Kúrián. Boross Péter volt miniszterelnök és Mezey Barna jogtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora méltatásában kiemelte, milyen hűen adja vissza a kötet a félelem rendszerének működését és az emberi jellem süllyedését, írója pedig ezzel hozzájárul a történelmi igazságtételhez.
Rajk László kommunista belügy-, majd külügyminisztert - aki korábban maga is közreműködött koncepciós perekben és létrehozta az ÁVO-t - Rákosi Mátyás pártvezető utasítására és személyes közreműködésével koholt vádak alapján elítélték és 1949. október 15-én kivégezték. Rajk részleges rehabilitálás után 1956. október 6-án lezajlott újratemetése a Rákosi-rendszer elleni százezres tömegdemonstrációvá vált és az október 23-án kirobbant forradalom egyik előzményének tekinthető.
Boross Péter a csütörtöki könyvbemutatón hangsúlyozta: Zinner Tibor hatalmas munkája ítélet egy abszurd korról és bemutatja, milyen mélyre tud süllyedni az ember. A könyv tanulsága, hogy ne legyünk nyugodtak a 20-21. század emberével kapcsolatban - jegyezte meg a volt miniszterelnök. Felvetette, micsoda függésrendszer kényszeríthette az embereket arra, hogy mindebben részt vegyenek. Emlékeztetett arra, hogy a pártvezetésben "Rajk és bandájának" ügyével többek között annak a Kádár Jánosnak kellett foglalkoznia, akit nem sokkal később Rajkhoz hasonlóan juttattak börtönbe. Boross Péter azt mondta, ép lélekkel nem lehet ezeket a kanyarokat átvészelni, rossz gyökérzetből pedig egészséges bimbó soha nem származhat. Kitért arra, hogy az a rendszer szakadatlanul a megújulást hirdette, például 1953-ban, 1956-ban is. Amikor azonban elkezdődött Rajk rehabilitációja, azt ugyanúgy Rákosi irányította, mint korábban a koncepciós pert, így a fő felelősig nem juthatott el a folyamat, legfeljebb olyan alacsonyabb szintű vezetőkig, mint Péter Gábor vagy Farkas Mihály. Hozzátette, a Rajk-per hazugságai Kádárt is elkísérték, hiszen neki is nagy felelőssége volt a törvénysértésekben, amelyek így nem derülhettek ki teljes egészében. Az igazság valahogy mindig csonka marad - jegyezte meg a volt kormányfő.
Mezey Barna közlése szerint a könyv a Rajk-peren keresztül bemutatja a diktatórikus hatalomgyakorlás természetét és a diktátor meghatározó szerepét a félelem rendszerének működtetésében. Felidézte: Rákosi egyszerre volt teljhatalmú úr és rettegő vazallus. Egyfelől mindent személyesen irányított, a Rajk-perben maga írta át a vádiratot, de még abba is beleszólt, hogy egyes tanúk milyen öltözetben tegyenek vallomást a tárgyaláson. Ugyanakkor Rákosi nagyon félt Moszkvától, mindent jelentett, a vádiratot is kiküldte Sztálinnak, aki személyesen írt ahhoz kiegészítéseket. Ezután az volt az utasítás: egy vesszőt sem lehet megváltoztatni a szövegben, most már dolgozzanak a jogászok - mondta a szakember. A Rajk-per hátterében egyrészt a Rákosi-rendszer folyamatos ellenségkeresése állt, másrészt Moszkva Jugoszláviával kapcsolatos politikája - fejtette ki a jogtörténész, aki kitért arra is: Rákosi a távolból személyesen hallgatta és kommentálta a tárgyalásokat, instruálta a bírót, és amikor rosszul olvasott fel egy előre megírt kérdést, a tar koponyájú pártvezető a dokumentumok szerint így fakadt ki: "Égnek áll a hajam, miket kérdez ez a bíró! Az ítélet után letartóztatni!"
Mezey Barna elmondta: a könyv bemutatja, hogy egy diktatórikus rendszerben miként válik a jog, a megfizetett, kiválasztott bíró és ügyész a politika szolgájává. Miként lesznek az öncélú megfigyelésekből akták, és miként keresnek az aktákból, ha egy ügy úgy kívánja, személyeket, akik törvényszerűen válnak előbb tanúvá, majd vádlottá és végül elítéltté. A koncepciós eljárásokat brutális eszközök, lelki és fizikai terror hajtotta előre, de eközben az áldozatok - akik közül többen maguk is konstruáltak már ilyen eljárást - az utolsó pillanatig hittek az ígéretekben, abban, hogy majd elengedik őket. "Borzalmas olvasmány, de éppen ezért kell foglalkozni vele" - fűzte hozzá a szakember, aki szerint egy ilyen alapos, szakszerű, jól dokumentált történelmi feldolgozás maga is hozzájárulhat a történelmi igazságtételhez.
Zinner Tibor elmondta: a Mindszenty-per és a Nagy Imre-ügy után a Rajk-per feldolgozásával immár lezárult az a trilógiája, amely egy korszak, egy rendszer szörnyű látleletét kívánja adni. Hozzátette, annyi becsapott, megtévesztett nemzedék után most már végre őszintén kell bemutatni mindazt, amit elfelejteni soha többé nem szabad. A történész megjegyezte azt is: ezek csupán a nagy ügyek voltak, pedig a rendszernek rengeteg névtelen áldozata volt.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a bemutatón azt emelte ki, az igazságszolgáltatás számára azért különlegesen fontosak Zinner Tibor könyvének tanulságai, hogy az igazságszolgáltatást ilyen gazságra többé soha ne lehessen használni. Ami a Rajk-perben történt, az bűnszervezetben elkövetett politikai gyilkosság volt - jegyezte meg a több évtizedes büntetőbírói gyakorlattal rendelkező szakember.
Zinner Tibor A nagy politikai affér - a Rajk-Brankov-ügy című munkájának második kötetét, a tavaly megjelent első részhez hasonlóan a Saxum Kiadó gondozta. A két kötet számos dokumentum ismertetésével összesen több mint 1300 oldalon mutatja be az eljárás előzményeit, nemzetközi összefüggéseit és magát a pert.
Új hozzászólás