George Orwell 1984 című disztópiáját ismerve azt mondhatjuk, a tömegmédia és a web 3.0 korában szinte senki sincs biztonságban.
Ráadásul a mesterséges intelligencia terjedése felveti azt a lehetőséget, hogy a technológiai előrehaladás hatalmas léptei hamarosan átvehetik a humán munkaerőforrás főszerepét. No, de a ChatGPT megjelenése valóban annyira ijesztő, mint amennyire annak tűnik?
Ami azt illeti, a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence, közösségi és tömeghasználat tekintetében, nem gyártási, laboratóriumi használatban értelmezve) tulajdonképpen megállíthatatlan térhódításba kezdett az elmúlt hónapokban. Soraimat és gondolataimat Oláh Szabolcs, a DE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetőjének előadása ihlette, amely során az oktató olyan átfogó képet festett szaktanulmányok alapján a ChatGPT működéséről, amellyel egyszerűen megérthetjük, ez a fajta digitális platform bár ijesztőnek tűnik a maga „tudásával”, mégsem képes helyettesíteni az emberi szaktudást.
A Generative Pre-Trained Transformer (GPT, avagy az előképzett mesterséges intelligencia keretrendszere) alapú párbeszédprogram, a ChatGPT 2022 novemberében indult útjára a nyilvánosság számára. A rendszer lényege, hogy az immár 3.5-ös és 4.0-s verziójú keretrendszerre építkező chatprogram bármilyen kérdése kész pár másodperc alatt válaszolni, ezzel számtalan információt szolgáltatva a felhasználónak. Mindemögött emberi tevékenység közvetlenül nincsen, hiszen folyamatosan egy géppel beszélgetünk, amely képes a rendelkezésére álló adathalmazból számunkra válasszal szolgálni. No, de hogyan?
A program által használt adattár 2021-es információhalmazig vezethető vissza. Mindezen túl pedig – bár emberközpontúként definiálja magát – korántsem képes érzelmi kifejezésre, pusztán tárgyilagos megfogalmazásra. A korlátozott adattárból dolgozó felület általános megfogalmazásokat ad, konkrét, összetett instrukciók és szakszerűsített kérdések nélkül egyáltalán nem kaphatunk olyan választ, amelyre valószínűleg kíváncsiak volnánk. Érdekesség, hogy a Snapchat nevű, képalapú közösségi media felület ennek mintájára elindította saját AI-chatprogramját, amely még kezdetlegesebb. Noha orwelli képet festhet, hogy helymeghatározás használata nélkül is rendre megállapítja a pontos tartózkodási helyszínt. No, de vissza a tárgyra! A ChatGPT semmilyen formában nem helyettesítheti az emberi kompetenciákat, szaktudást, kutatási módszereket. Nyilvánvalóan megjelentek azok a felvetések, amelyek szerint miért ne lehetne szakdolgozatra, vagy egyéb szakirányú kutatásokra használni mindezt!? A válasz igen egyszerű. Ha csupán a magyar nyelvre korlátozva vizsgáljuk a programot, mind nyelvtani, mind tárgyi tévedései is becsúsznak egy-egy válaszába, amelyek máris kételyekkel halmozzák el a felhasználót a mesterséges intelligencia diszkurzív módszereinek hatásosságát és naprakészségét.
Csupán a próba kedvéért – stílszerűen – Orwell 1984-ére alapozva megkérdeztük a ChatGPT-től, miként látja a tömegmédia közeli jövőjét a társadalmi hatásokkal kapcsolatban? A válasz magáért beszél:
„Összességében a tömegmédia jövője a digitális platformok terjedésével és az információk áradatával együtt változik. A szélesebb körű hozzáférés és a választás lehetősége mellett azonban az álhírek, az adathalászat és az online zaklatás kérdéseivel is szembe kell néznünk. Azonban, az Orwell-i totalitárius társadalomtól még mindig távol állunk, és reméljük, hogy az emberiség képes lesz a technológiai változásokat az értékeikkel és az erkölcsi normáikkal összhangban kezelni.”
A platform mögött álló kommunikációs rendszer tehát képtelen volt elvonatkoztatni a politikai vonatkozásoktól. Habár a mediális jelenségeket vizsgálva elsősorban társadalomtudományos szempontokat érvényesítve szükséges szemlélni a tömegmédiát. Orwell esetében a megfigyeltség és a személyes szféra mediális terrorja sokkal inkább vezetendő jelen esetben vissza a digitalizációval járó technikai feltételekre, a közösségi media óvatlan használatára és a nyilvánosnál jóval belsőségesebb és személyesebb adatok felelőtlen kezelésére. Ebben a kontextusban tehát azt mondhatjuk, a ChatGPT és a mesterséges intelligencia így, kéz a kézben még feltörekvőben van, gyerekcipőben jár. Amennyiben naprakészsége folyamatosan fejlődni fog, bővülni a legfrissebb információkkal, kétségtelenül hasznára válhat az irodalomnak, a sajtónak, ám az emberi kompetenciákat aligha helyettesítheti. Ennek fényében tehát némileg ijesztő, de a ChatGPT egyelőre vitathatatlanul ártalmatlan.
Barna Marci
Új hozzászólás