Higgyük csak el, hogy Magyarország futballja újra olyan színvonalú, amilyet nagyon régóta várunk. Higgyük csak el, mert Marco Rossi igenis felélesztette a magyar focit és a világ legerősebb csapatai ellen is komolyan megállja a helyét Hungária nemzeti válogatottja. Higgyük csak el mindezt, mert Anglia hosszú évtizedek óta nem szenvedett olyan komoly hazai vereséget, mint a magyarok ellen.
Sallai Rolandék kedden Wolverhamptonba utaztak, hogy csaknem harmincezer szurkoló előtt (kb. félezer magyar) küzdjenek meg az oroszlánokkal. És az angolok budapesti 1-0-s legyőzése után Angliában az ősökhöz, Puskás Ferencékhez méltó csatában ismét diadalt arassanak az angolok ellen. Arra, ami történt azonban senki sem számított, odafönt pedig még a legendás Aranycsapat tagjai is alighanem büszkén könnyezték meg a történelmi sikert. Higgyük csak el, amit látunk, mert ez a valóság: Anglia – Magyarország 0:4.
A Nemzetek Ligája első divíziójának halálcsoportjában Magyarország Sallai duplájával, Nagy Zsolt és Gazdag góljával kiütötte a pályán a futball hazáját, amely 1928 óta nem szenvedett el hasonlóan súlyos hazai vereséget, és ez a különbség arányaiban még az 1953-mas 6:3-ra végződött csatát is felülmúlta. Az olasz Rossi mester hatása a magyar futballra tehát kétségtelen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a piros-fehér-zöldek csoportjukat pontfölénnyel és jobb gólkülönbséggel is vezetik a németek, az olaszok és az utolsó angolok előtt. A gyepen mutatott játék minősége pedig hűen tükrözi, hogy a belefektetett munka igenis megtérül. A szervezett védekezés ugyanis kedden teljesen ellehetetlenítette Harry Kanet, hiszen Willi Orbán nyomásgyakorlása a klasszis támadóra egy csepp területet sem hagyott a helyzetek kialakítására. A túloldalon pedig a szinte rajzolt beadásokból, indításokból megalkotott ziccerek sikeresek voltak, az angol védelem mögé kerülve vette be négy alkalommal Magyarország a hazaiak kapuját.
Azonban nem csupán ezt az egy találkozót érdemes pozitív példaként említeni, hiszen valamennyi júniusi NL-összecsapáson jóval több volt a magyar foci, mint kielégítő és fegyelmezett. A szurkolók pedig ugyancsak jelesre vizsgáztak. A leginkább az angolok által, a rasszizmusra hivatkozva generált politikai-sportfeszültség Wolverhamptonban ütött vissza igazán a konfliktus kialakítói számára. A magyar nemzeti himnusz alatt végig kifütyülték a vendégeket a hazai szurkolók, a magyar drukkerek azonban egy pillanatig sem álltak a provokációnak. Az angolok aztán hamarosan saját magukkal foglalkoztak, hiszen már az első félidőt követően saját játékosaik felé fejezték ki nemtetszésüket. Épp úgy, mint a harmadik, Nagy Zsolt által belőtt gól után, amikor a stadion gyakorlatilag elkezdett kiürülni. A folytatás szeptemberben következik, amikor Németországban lép pályára hazánk válogatottja, illetve Olaszország látogat Budapestre.
Az Évszázad mérkőzésén Puskás Ferencék tették feledhetetlenné a magyarok angolok elleni futballját, 2022-ben Sallai Rolandék az Aranycsapat fényében írtak történelmet, mi, magyarok pedig ennek átélői és részesei vagyunk. Ez a valóság, újra nagy a magyar foci. Higgyük csak el, mert így van!
Barna Marci
Új hozzászólás