Kenyérszállítók 2.

A gerillakertészet egy erőszakmentes civil kezdeményezés, amelynek során a „kertész”hivatalos engedély nélkül virágokat, fákat helyez ki vagy ültet el utcákon, tereken, ahol arra megítélésük szerint hosszú távon szükség van – írja a Wikipédia.

Ez a tevékenység finoman szólva nem megengedett.  Jelenleg Magyarországon, a közterületen való virágültetés illegálisnak számít, amennyiben ez engedély nélkül történik.

Magyarország első gerilla kertésze a csorvási Kiss Attila. Foglalkozását tekintve kenyérszállító.

- Szeretném, ha pár mondatban bemutatkozna a Diszpolgár.hu olvasóinak!

- 1969. május 1-én születtem Orosházán, szüleim második gyermekeként. Mindketten pedagógusok voltak, óvodában és iskolában dolgoztak. (Az első nagy törés az volt életemben, amikor rájöttem, hogy május elsején nem engem ünnepelnek az emberek.)

Általános iskolát helyben, Csorváson végeztem, szigorú figyelő tekintet mellett, hiszen édesapám volt az igazgató. Középiskolába Békéscsabára, majd Orosházára, utána Gyulára jártam. Bizony, ennyi helyre, mert a szülői felügyelet elmúltával jött a nagy szabadság. Én, ezt kihasználva lógtam rendszeresen, és két suliból is kivágtak, majd a harmadikban 313/3-as géplakatos szakmát szereztem. (ez ám az igazi 3/3-as ügy) 

A szakmámban sosem dolgoztam, hiszen nem hogy lakatolni nem tudok, hanem még az egyszerű kalapáccsal is állandóan az ujjamra verek.

Mindig is érdekeltek az autók, a vezetés. Jogosítványt szereztem, és végre kikerültem arra a néhány méter széles, ám annál hosszabb csíkra, amit útnak neveznek. Azóta is ezt koptatom. Voltam mindenféle sofőr, a szállítottam húst, fát, kenyeret, cigarettát.

Jelenleg a helyi kenyérgyár sofőrje vagyok, állandó éjjeli műszakban.

- Hogy indult a gerilla kertészet?

- 2010 áprilisában történt a dolog. Egy helyi útszakaszon az autómmal belehajtottam egy kátyúba, és jelentős károm keletkezett, megsérült a futóművem. Az önkormányzat a képviselő-testület elé vitte kárigényemet, a pénzügyi bizottság nem támogatta a számlával igazolt károm megtérítését, így lett ebből peres ügy.  Már egy éve pereskedtem az önkormányzattal. Megéltünk négy tárgyalást, tanúkihallgatásokat, meg szakértő kirendelését is, amit én fizettem. Egy évre rá, márciusban ítélet született a javamra, ami alapján kifizették a számomra megítélt összeget. Kátyú viszont maradt rengeteg. De nem lehet kátyúként pereskedni. Ezért találtam ki egy békés, figyelemfelkeltő megoldást. Így, egy kedd este, szakadó esőben elültettem a Kossuth és a Bajcsy Zs. utcakereszteződésben az első kátyúvirágot.  A fotózást még megélte a növény. Majd, egy ismeretlen ellopta. Először egy megyei internetes portál írt rólam. A helyi hírt meg felkapta az országos média.

- Bejött az akció?

- A célomat elértem, felfigyeltek az utak rossz állapotára. Sajnálatos módon azonnali megoldás általában akkor volt, ha megfelelő médiatámogatást is kapott a helyi akció.

Kaszaperen például el kezdtük ültetni Orosháza felé,10 kilométerrel odébb meg már kátyúztak is velünk szemben. Hiszen tudták, hogy hír lesz belőle.

- Hogyan lehet csatlakozni a gerilla kertészekhez?

- A válasz rendkívül egyszerű! Föld, kátyú, virág, ültetés, fénykép, és máris gerillakertész lettél! Saját kis pénzemből csináltam néhány, logóval ellátott „gerillakertészes” láthatósági mellényt és pólót a reklám kedvéért.

Ültetni a nap 24 órájában lehetne, de ki győzné azt üzemanyaggal és energiával?

- Honnan, vannak a virágok?

- A beültetett növényeket mindig a környék virágboltjaiból kuncsorgom össze. Megkérem őket, hogy adjanak olyat, amit már úgysem adnának el.

A sorsuk úgyis az, hogy jön valaki kocsival, és eltapossa őket.

- Kik csatlakoztak a mozgalomhoz?

- A sok-sok cikk, interjú tv-ben, rádióban egy csapásra ismertté tette a tevékenységemet, és egyre többen kerestek meg azzal, hogy csatlakozni szeretnének hozzánk.

Ismert emberek (pl. Rákóczi Feri, Papp Gergő) is ültettek az ország különböző városaiban.

„hírnévnek” köszönhetően rengeteg új ismerősre és barátra tettem szert. A Diszpolgár.hu debreceni. Debrecenből például Nagy Tibor jelentkezett, hogy ő is akar ültetni. 

- A másik akció egy adakozás volt…

- 2014 karácsonya volt. Szokásos szentestének indult ez is, karácsonyfa díszítéssel, ajándékcsomagolással és mindennel, ami ilyenkor lenni szokott. Eljött az este, felbontottuk az ajándékokat, körbeültük az ünnepi asztalt. Ekkor végignéztem a finomságokkal teli terítéket, és azt gondoltam, milyen jó is nekünk. Szeretetben és finomságokban dúskálunk, de mi van azokkal, akiknek ez nem adatik most meg.

Ez így nem jó. Ez ellen tenni kell valamit. Mint ahogy mondtam, a helyi kenyérgyárban vagyok sofőr. Felhívtam a főnökömet és megkértem, engedélyezze, hogy vihessek néhány bejglit és kalácsot az üzemből a rászorulók számára. Örömmel mondott rá igent. Nevelt lányom és egy barátom társaságában indultunk útnak, a finomságokkal megpakolt autóval. Egy hajléktalan szálló volt a cél. A ház munkatársával közöltük, hogy amit hoztunk, kézből kézbe személyesen szeretnénk átadni (mert az a biztos). Bekopogtunk a nagyterembe, ahol meglepetten néztek ránk az asztalt körbeülő, és csöndben tv-t néző emberek. Elmondtuk, hogy miért jöttünk, majd elővettük a kosarainkat, amiből mindenkinek átadtunk valamit. Csillogtak a szemek, elcsuklottak a szavak!

- A helybeliek hogyan viszonyulnak Kiss Attilához?

- Az adományozási akciómra is volt, aki azt mondta, hogy Kiss Attila már megint nem bír ülni a valagán. A névnapomon meg attól sokallt be a város, hogy Gyurcsány Feri lejött hozzám, és közösen vettünk egy disznót, amit feldolgoztuk. Két napig láttam vendégül, látnod kellett volna az emberek arcát, amikor mentünk boltba. Szó szerint, nem hittek a szemüknek.

Volt egy eset, amikor azt hallottam fél füllel: - Te, az Attilával, az az ember olyan, mint Gyurcsány.

Feszegetem a városlakók idegeit, az már biztos.

- Honnan ismeri Gyurcsány Ferencet?

- A helyi DK-elnök megkért, hogy amikor Gyurcsány Ferenc erre jár, kísérjem el, mint biztonsági ember. Többször találkoztunk az idő előrehaladtával, és egy komoly baráti kapcsolat alakult ki közöttünk.

- Mit szól mindehhez a felesége?

- Sosem nősültem meg, gyerekem sincs. Azért megnyugtatom, nincs probléma velem. A nőket szeretem, és hogy egy barátomat idézzem „nem kicsit, nagyon". (Gyurcsány Ferenc)

Mindig volt mellettem valaki, de valahogy a szavatossági idejük 6-7 évenként lejárt.

Ez pedig ugyebár azzal jár, hogy új társat kell keresni, és 7 évente új útra kell kelni, ahol bizony kátyúk is akadnak bőven. Tudom jól, hogy nagyon megosztó személyiség vagyok. Tehát, vagy nagyon szeretnek, vagy gyűlölnek. Abban viszont biztos vagyok, aki igazán megismer, az meg is szeret.

dalnoky