A résztvevők traumáinak feldolgozásához 25 év is kevés volt. Idén azonban valami történt. Oláh Judit, aki szintén „túlélő”, megszólaltatja azokat, akik átélték a szocialista Magyarország egyik legrejtelmesebb gyermektáborát. Az HBO alkotása lerántja a leplet a titokról. Ez a Visszatérés Epipóba.
Éppen tombol a kádárizmus, a 80-as évek Magyarországán. Szendrőn pedig évente visszatérő nyári gyermektábor üzemel. A terepre belépők azonban már nem Szendrő polgárai, hanem egy titokzatos, képzeletbeli birodalomé: Epipóé. Adott egy mindenre elszánt, az úttörőtáborok stílusától fényévekre távol álló, liberális gondolkodásmódtól nem kevéssé megrészegített tanár, Sipos Pál. Tökéletes mintaképe a semmiféle emberi korlátot nem ismerő, erkölcsi ragadozónak. Megteremti a maga nyugodt, külvilágtól elszigetelt szentélyét, ahová megnyerő, laza, intelligens és különösen higgadt jellemével becsalogatja áldozatait. Majd lecsap a zaklató. Epipóban nem érvényes a hétköznapi értelemben vett rend. Sajátos nyelven beszélnek, egy különleges kultúrában, rítusokkal. Klasszikus értelemben vett mesevilág, amelyben még a képzelet szövevényes labirintusai sem szabnak határt. Mesevilág…legalábbis annak tűnik. 
A filmben megjelenő, egykori szendrői szereplők hol mosolyogva emlékeznek, hol pedig megdöbbenve, már-már sírástól fojtogatva idézik fel a látottakat. Megpróbálják rekonstruálni mindazt, ami „a Sipos” fejében végbement. Alapvetően dokumentumfilm kerül a képernyőre, az előzetesben is kiemelt, szendrői archív felvételek azonban rendkívül átélhetővé teszik a történteket és konkrét képet adnak arról, mi zajlott a táborban. Ott, ahová minden lurkónak a legnagyobb álma volt eljutni. Épp oly természetfeletti vágy volt az epipóbéli polgárrá válás, mint amilyen földtől elrugaszkodott maga az élet a helyszín körül. Éppen ettől vált oly különlegessé a kicsik számára. Hiszen a mágia, a varázslat és a képzelet egy gyermek életében mindennél színesebb. Sipos Pál valószínűleg tudta, mit is cselekszik. Előre megírt forgatókönyv szerint került közel „növendékeihez”. Egyesek mégis megközelíthetetlennek tartották. A férfi fokozatosan felépítette Epipó irányítását, majd valóságos vadként támadott. Azt azonban a szabadosság kínálta számtalan fertőző és abnormális lehetőségtől teljesen elvakítva fel sem fogta, hogy életre szóló sebeket ejtett a táborozók lelkében. Akkora traumákat, amikhez negyed évszázad is kevés, hogy az áldozatok teljesen összerakják magukban a képet. Legfőképp a szégyent, a fájdalmat és magát a zaklatást. Oláh Judit erre tesz kísérletet egykori társaival, akik szavai egyszerre megdöbbentőek, érdekfeszítőek és letaglózóak. Csaknem öt teljes esztendőn keresztül munkálkodtak azon, hogy a mű megszülessen és a még nyitott kérdésekre választ adjon. A Visszatérés Epipóba képi elemei és aláfestői dalai együtt olyan katarzist, sőt, mellbevágó élményt nyújtanak, amely akaratlanul is felébreszti bennünk a vágyat, hogy Szendrőről és Siposról egyre többet és többet tudjunk meg. Az előzeteseben említett szófordulat egyfajta mottóvá válik már azelőtt, hogy elkezdődne a film lényegi, tartalmi része. Illetve örökérvényű igazság lehet mindenki számára: merj szólni!
Érdekesség, hogy 2006-ban a gyermekzaklatási botrányairól már ismert újságíró, tanár Sipos Pált előélete ellenére kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével. A legfrissebb ismert információk szerint külföldön él. Kitüntetése idején még azt hihette, embertelen, mindenféle erkölcsi tisztaságtól mentes, mára elévülhetetlen bűneit egyszer elfeledik neki. Tévedett.
Barna Marci
Új hozzászólás