Sikkasztás miatt nyomoznak a Debreceni Zsidó Hitközségnél

Rendőrök szállták meg a Debreceni Zsidó Hitközség székházát március hetedikén. A civil ruhás nyomozók számítógépek adatait és különböző könyvelési iratokat kerestek, és információink szerint találtak is.

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán nem titkolták a fentieket, szűkszavúan annyit közöltek: sikkasztás alapos gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást, a székházbeli megjelenésük pedig - ahogyan fogalmaztak - nyomozati akció volt.

A botrány Debrecenben 2015 decemberében kezdődött, amikor Horovitz Tamás elnök, akkor még MAZSIHISZ alelnök is, 95 millió forintot kért kölcsön az országos vezetéstől. Arra hivatkozott, hogy egy akkor befejezett EU-s pályázat után - közel hatszáz milliót nyertek zsinagógák felújítására és zarándok szállás építésére - még vállalkozókat kell kifizetnie, de semmi baj, mert jár még nekik 95 millió a kincstártól, 2016. június 30-ig visszaadja a pénzt. A MAZSIHISZ elnöksége megszavazta és átutalta a fenti összeget. A gond 2016 januárjában kezdődött, amikor kiderült, hogy Horovitz senkinek, még saját debreceni vezetőtársainak sem szólt a manőverről. Egy akkor érvényes debreceni alapszabály ugyanis kimondja, hogy mindenféle, kétmillió forintot meghaladó kölcsön felvételéhez vezetőségi határozat, majd közgyűlési jóváhagyás kell. Ezt Horovitz Tamás nagyvonalúan kihagyta. Amikor számon kérték, közölte, év végén nem akarta ezzel untatni kollégáit.

A hitközség tagjainál kiverte a biztosítékot a manőver, szerették volna tudni, mire használta fel a szabálytalanul felvett horribilis összeget az elnök. Addigra ugyanis kiderült, Horovitz mindenkit becsapott, egyetlen fillér sem járt neki semmilyen kincstártól. Ezt később egy nyílt fórumon, Heisler András MAZSIHISZ elnök előtt bevallotta: becsaptalak benneteket, mondta lakonikus rövidséggel.

Mindezek ellenére, meg azok után is, hogy a MAZSIHISZ felhívta a tagok figyelmét az aggályokra, a debreceni közgyűlés 2016 júniusában utólagosan  megszavazta  a kölcsönt, és elfogadta Horovitz beszámolóját.

Az igazi harc és az erodálás ekkor indult Debrecenben.

Ellenzék alakult a hitközségen belül, saját újságot adtak ki, melyet a nyílt utcán terjesztettek a zsinagógából hazafelé igyekvőknek, de a megyei lap az üggyel foglakozó részletes cikkét is terjesztették. Ezért három ortodox zsidót, Weisz Györgyöt, Deményi Györgyöt és Fohn Györgyöt a vezetőség felfüggesztette, kizárta soraiból. Különböző vallási paragrafusokra hivatkozván a triumvirátus a mai napig nem gyakorolhatja jogait, sőt ha a templomban megjelennek, a rabbi, Asher Ehrenfeld - akit a magyar rabbi testület nem ismer el és a MAZSIHISZ is törölte küldötti névsorából -  kiutasító és életellenes megjegyzéseket tesz rájuk. A minap például közölte a hívekkel, ha a fentiek jobb létre szenderülnek, nem temethetők a zsidó temetőbe.

Áll a bál, a rendőrség nyomoz, erről a hívek mit sem tudnak, mert nem tájékoztatják őket. Horovitz semmilyen kérdésre nem válaszol. Arra sem, miért hívta vissza őt a MAZSIHISZ közgyűlése országos alelnöki tisztségéből. Heisler András szűkszavúan ennyit közölt: „megingott a bizalom”.

Horovitz Tamás időközben - félévvel a határidő lejárta után - még mindig tartozik 35 millióval, alkudozik a MAZSIHISZ elnökségével.

És az újabb bomba a múlt héten robbant. Horovitz Tamás a 95 millió felvételekor szerződésben vállalta, hogy ha határidőig - 2016. június 30. - nem adja meg a pénzt, a MAZSIHISZ jelzálogot jegyeztethet be a hitközség ingatlanjaira. Ezt szerette volna megtenni a napokban, de a tulajdoni lapokból kiderült, vannak ingatlanok, amelyeket azóta  nemes egyszerűséggel, vezetőségi és közgyűlési jóváhagyás nélkül eladtak.  A tulajdoni lapok szerint az egyik vevő, a debreceni elnök üzlettársa. A MAZSIHISZ-nél ingatják a fejüket, bíznak a rendőrök munkájában.

Vasárnap, március 19-én közgyűlés lesz Debrecenben, ahol az éves beszámolót ismerteti majd az elnök. A fentiekről egy szó sem esik majd, a három felfüggesztett zsidó nem szólhat, nem szavazhat semmire. A napirendi pontok között szerepel majd egy név, Schlenk Attiláé, akit kooptálni kíván Horovitz a vezetőségbe. És itt várhatóan kitör majd a palotaforradalom.

Schlenk úr ugyanis nyilatkozta a hitközségi sajtóban, betért zsidóként büszke arra, hogy unokája az egykori debreceni zsidó újságírónak Fülep Kornélnak.  Ebből azonban sajnos semmi nem igaz. Schlenk Attila nagyapja nem más, mint Mészáros János hajdani Horthy vezérkari főtiszt.

A történet 1942-ben kezdődött, amikor  egy Varró Lujza nevű hölgy jött át Erdélyből hazánkba. Itt 1943-ban megismerkedett Mészáros János főtiszttel,  és a liezonból megszületett 1944 szeptemberében Mészáros Júlia. A háború alatt a szerelmesek szétváltak. A világégés után Fülep Kornél újságíró hazatért a munkaszolgálatból és feleségül vette Varró Lujzát a kis Mészáros Júliával együtt, akit nevére vett, így lett belőle Fülep Júlia. A kis Juliból nagylány lett, a hatvanas években férjhez ment Schlenk Bálint fizikushoz és 1967-ben megszületett Schlenk Attila.

Hogy mindezekhez mit szólnak a debreceni zsidók, akik nem is sejtik az egészet, vasárnap kiderül.

Meg remélhetően a többi stikli is.

DISZPolgár információ