Farsangi díszállat kiállítás

A nagyhegyesi művelődési ház feldíszített nagytermében igazán farsangi hangulat van. Csütörtökön és pénteken még a helyi tündérkert óvodásai és bölcsődései maskaráztak, hétvégén már a balmazújvárosi galamb és kisállattenyésztő nonprofit egyesület 15 tagja mutatja be legszebb galambjait, tyúkjait, és nyulait. A Díszpolgár szerkesztősége ide látogatott el.

Dr. Posta Jánost, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi adjunktusát, az egyesület elnökét kérdeztük.

- Mióta foglalkozik galambokkal?

- Születésem óta. Családi házban nőttem fel Balmazújvároson, édesapám is tartott galambokat. Főleg Mondénokat tenyésztett. Én a kiskunfélegyházi keringőt és a páva galambot preferáltam. A keringő galamb a viselkedéséről kapta a nevét, mert a levegőben körbe-körbe kering. A páva galambra meg csak rá kell nézni.

- Mikor alakult az egyesület?

- 1960 óta működik szervezett keretek között. Egy lelkes tenyésztési csoportosulás alapította meg. Van olyan társunk, aki közel az alapítás idejétől tagja a szervezetnek. A legfiatalabb tagunk a nagyhegyesi Kovács Szilveszter, ő hét éves. Jelenleg harmincnégyen vagyunk az egyesületben. Közhasznú szervezetként, nem a profitszerzés a célunk, hanem elsősorban a tenyésztéssel kapcsolatos tevékenységek összehangolása, és kiállítások szervezése. Évente két sztenderd bemutatónk van. Októberben van egy fiatal állat bemutatónk, december elején pedig egy galamb és díszbaromfi kiállításunk. Ám, ez a kiállítási szám igénytől függően nőhet.

- Mi a legértékesebb állat a jelenlegi kiállításon?

- Egyértelműen nem tudnám megmondani, melyik a legritkább és egyben legdrágább állat. Ám akár a baromfiról, akár galambról beszélünk, alapvetően eszmei értékről van szó. Az ajándék egyedtől kezdve, a több száz eurós értékig minden szóba jöhet. Az kisállat értékét egyértelműen a küllem határozza meg. Az állása, alakja, tollazata, a testtáj megjelenésétől, színétől kezdve minden pozitívum értéknövelő tényező. Minden fajtának van egy fajtaleírása, sztenderdje, és ez az etalon.

- Mennyire kerül egy tenyésztőhöz érzelmileg közel egy tollas?  Van olyan, hogy a becses állat mégis a leveses tálban végzi?

- Ez, szerintem, egyéntől függ. Azt azért megjegyezném, hogy a szaporítás kapcsán vannak olyan állatok, amelyek tenyésztésre alkalmatlanok. Azt egyértelműen nem tarjuk meg, és hasznosítjuk más téren. Ebben az esetben hústermelésről beszélünk.

Megkérdeztük Nagy Zoltánt nagyhegyesi galamb és kisállattenyésztőt is.

- Ön milyen állatokkal jött a kiállításra?

- Díszbaromfikat állítok ki. Angol orpintonokat, a magyar, baranyai tájfajtát, illetve a kínai ősökkel rendelkező ezüst szegletű törpe cochinokat hoztam magammal.

- Mennyire ellenálló fajták ezek?

- A legszívósabb a baranyai baromfi. Igénytelen parlagi életmódhoz, kapirgáláshoz szokott. Egyébként, ezek mind kettős hasznosítású tyúkok. Ami azt jelenti, hogy nem csak szépek, de a húsuk, tojásuk is kiváló.

- A tenyésztők nem csak kifejlett egyedeket, hanem tojásokat is vásárolnak előszeretettel….

- Kisállatvásárokban, internetes fórumok segítségével jutunk hozzá a kiszemelt tojásokhoz. Az árak változóak. A baranyainak 80, az orpintonnak 300 forint darabja.

- Van olyan fajta, amire nagyon vágyik?

- Minden tenyésztőnek van kedvence. Nekem konkrétan a török Denizli városának környékén tenyésztett kakas az álmom. Ez a fajta arról nevezetes, hogy a kakas egy levegővétellel minimum 30 másodpercig tud kukorékolni. Denizli városában „kakaséneklő” versenyeket is tartanak, három hangnemben.

- Hogy lehet hozzájutni a Denizli tojásához?

- Törökországból kell rendelni. 5 euro egy tojás ára. Inkább a szállítással van gond, mert úgy kell megszervezni, hogy a több ezer kilométeres út alatt ne törjön össze.

A Denizli kakas hangja: https://www.youtube.com/watch?v=MqFkLvSoGto

dalnoky