Alapvetően, amikor befejeződik a Campus Fesztivál, Debrecen legnagyobb zenei és közösségi ünnepe, van bennünk némi rosszérzés, különösen egyetemistaként. Ez egyszerre az egyetem és a város ünnepe, elsősorban pedig a magyar könnyűzene egyedülálló parádéja. Nézzük, mit adott a 2022-es Campus, és mi az, amit jövőre jobbnak remélhetünk.
Régóta dilemmát okoz a tény, hogy a Campus Fesztivál bizony erősen kezdi kinőni magát és a százezres nagyságrendű közönséget bőven meghaladó látogatószámnak, illetve a színpadoknak, szolgáltatásoknak egyaránt kicsi a terület. Pláne úgy, hogy a stadion építménye, környezete, különösen beépítve sátrakkal, pódiumokkal, bódékkal, igen csekély mozgásteret biztosít az éjszakára összesűrűsödő tömeg számára. Nehéz kerülgetni egymást, a-ból b-be eljutni pedig, átvergődve egy bulihelyszín tömegén, egyenese lehetetlen. Ezt a szervezők ezúttal olyan újításokkal igyekeztek orvosolni, mint a Nagyerdei Stadion bővebb kihasználása. A VIP-zóna a Red and White elől átkerült a stadion magasjárdájára. No, nem csupán a VIP foglalta el természetesen az érintett szakaszt, hiszen határozott pozitívum, hogy a Soproni-sátor átkerült az aréna egyik belső büféje elé, ahol kisebb színpad is helyet kapott, illetve kiszolgálólétesítmény, büfé is működött.
Ha pedig kiszolgálás, térjünk át egy kicsit magára a kérés-kiszolgálás folyamatra. A kérések, rendelések felvétele, vagyis annak tempója egyszerűen kriminális. A pultosok többnyire nem tudják követni az iramot, aminek fő oka, hogy kevesen vannak, vagy épp nem ismerik a saját kínálatukat és egy-egy kérést követően maguk is állnak a hűtő előtt és alaposan átgondolják, miként cselekedjenek – hatalmas tisztelet a kivételnek. Az árak érezhetően követik a kegyetlenül magas és tagadhatatlan inflációt. Sem az italok, sem az ételek árai nem kímélték a fesztiválozókat, és egy 4-5 poharas rendelés bizony tízezres nagyságrendre is rúghatott, pláne, ha még a „betétdíjas” poharat is kértük. A kínálat bősége már nagyjából meghaladja a kielégítőt, de a hibátlantól még bőven messze áll. Már a pénteki napon is akadt jónéhány pult, ahol már akár 2 óra körül közölték, hogy vízen, jobb esetben üdítőn kívül semmivel sem szolgálhatnak. Szombatra, mármint vasárnap hajnalra pedig egyenesen tatárjárásszerűen ürültek ki a hűtők. Ezzel a másik gond az, hogy nyugodtan hagyták végigállni a helyenként akár méteres sort, míg közölték, hogy fölöslegesen vártunk hosszas perceket. A beléptetéssel tavalyhoz képest kevésbé kellett türelmetlenkednünk, hiszen viszonylag rugalmasan zajlott a beengedés, bár az Állatkert előtti terület rendkívül kis szakaszt engedett a főkapunak, ellenben a 2021-es Pallagi úti főbejárat.
Persze azért jócskán akadnak dicséretes tényezők is. Általában a fesztivált dicsérném, hiszen ez a debreceni hangulat egyszerűen pótolhatatlan közösségi élményt ad ebben a röpke négy napban. A fellépők elosztása kényelmes volt, akárcsak a műfajfelhozatal. Mindenki megtalálhatta a maga ízlésének megfelelő stílust, és elsővonalas előadók között komoly időbeli ütközés nem is történt. A színpadkiosztás pedig szintén kényelmes, hiszen alighanem valamennyi fellépő közönségéhez mérten méltó helyszínt kapott. Kár, hogy erről már csak múlt időben beszélhetünk. De jövőre visszatérünk, ugyanis érkezik a Campus Fesztivál 2023. Kevesebb, mint egy év van hátra.
Barna Marci
Új hozzászólás