24.
A nyelv a legkegyetlenebb. Nem emberi.
Csupán jelek játéka és szabályok hideg
rendje. Egyetlen ember sem tulajdonosa
a nyelvnek, amit beszél, hanem kölcsön.
kapta. Amikor beszél, úgy látogat el hozzá
és szállja meg a Hang a testét, ez a kegyetlen
Isten, ahogy Ámor tette Pszichével. Amíg
beszél, addig sem ő beszél, hanem az
istenek. A valamikori véres szörnyűségekokozta megrendülés miatt összezavarodott
tudatok lenyomatai. A testet öltött félelem
lábra kap. De a neveknek nincs sem idejük,sem múltjuk. Ahogy a beszédnek nincs
története, úgy hullnak ki belőle a Hangok.
Borbély Szilárd (Fehérgyarmat, 1963. november 1.- Debrecen, 2014. február 19.): költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató.
1988-tól a József Attila Kör tagja volt. 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1989–2004 között a Magyar Írószövetség tagja. 1989–1992 között tanársegéd. 1989–1999 között, valamint 2010-től a Studia Litteraria szerkesztőségi tagjaként dolgozott. 1992–1995 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a régi magyar irodalomtörténeti tanszéken aspiránsként dolgozott. 1995–1998 között adjunktus. 1998-tól docensként tevékenykedett. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia Elektronikus Textológiai Bizottságának tagja volt. 2005-től a Szépírók Társaságának tagja. 2006–2009 között az Alföld folyóirat szerkesztőségi tagja. 2008-tól a MAOE tagja volt.
Szülei 2000 karácsonyán rablótámadás áldozatai lettek, édesanyját megölték, édesapja sosem épült fel teljesen a sérüléseiből. A támadókat nem ítélték el.
Borbély Szilárd 2014. február 19-én vetett véget az életének, a megemlékezésekben, gyászbeszédekben többen is kiemelték, hogy belül már jóval korábban, a rablógyilkosságot követően meghalt.
A 2013-ban megjelent Nincstelenek nagy kritikai visszhangot kapott, az elmúlt évtizedek egyik legjobb magyar regényeként ünnepelte a szakma.
Lírai és prózai, illetve tudományos munkássága mellett színpadi szerzőként is maradandót alkotott.
Borbély Szilárd életműve a magyar irodalom megkerülhetetlen része.
Új hozzászólás