Az ősszel kezdődő lesz a Csokonai Nemzeti Színház 149. évada. „Szép lenne, ha a 150. évadot a már belül is teljesen kész Latinovits Színházban kezdhetnénk.” Óvatosan fogalmazott erről Somogyi Béla, a város (kulturális) alpolgármestere.
A május 20-án, kedd délután tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy jövőre is az eddigi 1 milliárd 100 millió forintból gazdálkodhat a társulat, amelynek egyébként négy új tagja lesz szeptembertől: Szakács Hajnalka (már bemutatkozott itt az Antigonéban s más darabban is), Sárközi-Nagy Ilona, Pál Hunor (Nagyváradról érkezik) és Papp István (ő is játszott már itt tavaly ősszel: a Víg özvegyben, idén az Antigonéban).
Ráckevei Anna igazgató igen sikeresnek nevezte az első olyan évadot, amelyet ő dirigált – Gemza Péter művészeti vezető társaságában. Tizenhárom új produkció került színre, a régiek közül – a féltucatnyi eltávozott színész miatt – keveset lehetett repertoáron hagyni. A még ma is tartó idei évadot az antikvitás központi gondolata jellemezte, ennek jegyében játszották a Szophoklész-darabot, az Antikvitás kacaját a Déri Múzeumban valamint a Iokaszté királynét. A vezetők megítélése szerint nagy siker az irodalmiest-sorozat, hiánypótlónak élik meg a nézők. A nézők száma – nem mellesleg - folyamatosan gyarapszik, 15 százalékkal többen nézték a színház előadásait, mint korábban. Jelenleg 15 185 a bérletesek száma, ez 1700-zal több az előző évadinál.
Az új (2014-15-ös) évadban a vezérgondolat a középkor lesz a kereszténységgel. E körbe tartozik Ratkó József drámája, a Segítsd a királyt!, amely Csikos Sándor rendezésében kerül színre. (A produkció egyik létrehozója a Nemzeti Színház lesz.) Misima Jukio Krisztus születése művéből kiderül, hogyan viszonyul egy japán ember a kereszténységhez. A darabot Jámbor József színész fordította, s ő viszi színre is. Ugyancsak debreceni színész, Mészáros Tibor készített darabot Tar Sándornak A mi utcánk című regényéből (novellafüzéréből), s az ő interpretálásában játssza a társulat Istent a falra festeni címmel. Ez lesz az új évadban az első premier, szeptember 19-én lesz először látható a Víg Kamaraszínházban. Kegyeletből is kerül színre Borbély Szilárdnak az Akár Akárki című moralitásdrámája Árkosi Árpád értelmezésében – a költői nyelvezetű „amoralitás” a moralitásdrámák középkori hagyományát támasztja fel.
Az irodalmi estek több darabja is erősíti ezt a koncepciót: Sárkányológia, Francois Villon univerzuma, Szent István király intelmei, Égi és földi szerelem.
Egyéb játékok: Kálmán Imre – Marica grófnő (nagyoperett Kerényi Miklós Gábor rendezésében), Tűzről pattant Tündérország (családi musical, szerzők: Benedek Elek-Kocsák Tibor-Wichmann Ákos-Pesti Nagy Kati), Bulgakov: Mester és Margarita (rendező. Rusznyák Gábor), Camille Saint-Saens operája (Sámson és Delila, rendező. Nadine Duffaut), Lackfi János: A dühös lovag (ifjúsági színmű, rendező. Fige Attila), Carlo Goldoni komédiája (A chioggiai csetepaté, rendező: Méhes László), Heiner Müller drámája (Titus anatómiája. Róma bukása, rendező. Szabó K. István), Katona Gábor-Zombola Péter: Csikóink (mozgásszínházi produkció, rendező: Katona Gábor).
A produkciók között van egy magyarországi ősbemutató és négy ősbemutató. A 12 darabot tizenkét rendező interpretálja, Gemza Péter szerint ez azért jó, mert a megfiatalított társulatnak sokat kell tanulnia, s több rendezőtől mégiscsak többet lehet tanulni: műveltséget, ízlést, játéktechnikát s annyi minden mást, amit jó tudni a hiteles szerepalakításokhoz.
A meglévő produkciók közül műsoron marad a Régimódi történet (Szabó Magda), Vajda János két operája (Don Perlimplín/Don Cristobal), a Légy jó mindhalálig musical (Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor), Verdi: Nabucci (opera), Iokaszté királyné (Nancy Huston), A sevillai borbély (Rossini vígoperája), Első szerelem (monodráma, Samuel Beckett), Hét randi (Olt Tamás) valamint Willy Russel színműve, a Shirley Valentine.
Erdei Sándor
Új hozzászólás