Tóth Ádám, Djordje Drenovac, végül az egész DEAC. Nagyjából így lehetne összefoglalni a DEAC férfi kosarasainak székesfehérvári vendégszereplését. A tét a tabella harmadik helye volt, az este pedig ritka szép küzdelmet, rangadóhoz méltó kosárlabdát és DEAC-diadalt hozott.
Az elmúlt napokban bőségesen kijutott érdekességekből és jó hírekből a debreceni kosáréletnek. Először a férfi válogatott harcolta ki a szereplés jogát a kontinensviadalon. A nemzeti csapat mezében a DEAC ifjú kiválósága, Somogyi Ádám is pályára lépett. Rövid idővel a válogatott meccsek után kiderült, hogy júniusban olimpiai selejtezőtornát rendez a cívisváros, amelyen a férfi és a női válogatott is lehetőséget szerezhet a tokiói indulásra. Szombat este pedig a Debreceni Egyetem „fiai” koronázták meg a debreceniek számára is kiemelkedő „kosárhetet”. Kovács Adrián legénysége az Alba Fehérvárhoz utazott, a srácok valóságos rangadót vívtak az egyik legnagyobb rivális otthonában, végül zsinórban a hetedik győzelmüket harcolták ki.
A mérkőzés szorosan indult, a felek fej-fej mellett haladtak. Érdekesség, hogy a Székesfehérvár kezdőcsapatában pályára állt az egykor Debrecenben pattogtató ifjú közönségkedvenc center, Godwin Omenaka is. A DEAC részéről Tóth Ádám már rögtön az első akciók során érzékeltette, rá bizony nem árt a későbbiekben figyelnie a kék-fehéreknek. A vendéglátóknak azonban igen nehéz feladatot szánt az egyetemiek centere, hiszen a festékből rendre úgy fordult, hogy a kezéből a labda akadály nélkül a gyűrűbe érkezett. A Debrecen gyorsan gyűjtögette a pontokat, az első 9-ből 7-et Tóth Ádám jegyzett. A túloldalon Zaid Hearst mutatta meg magát, Stacy Davissel vették hátukra az Albát. A védekezés egyik csapatnál sem működött zökkenőmentesen és – bár ezt utólag talán nem bánjuk – egymást követték a tetszetős megoldások. A fehérváriak egyik húzóneve, Vojvoda Dávid azonban nem sok szóhoz jutott a DEAC-palánk közelében. A Kovács-alakulatnál többnyire Moore irányított, igazi csapatemberként vette ki részét a csatából. A Tóth-gálához közben Djordje Drenovac is csatlakozott. A szerb bedobó sem várt sokat a tiszta helyzetekben, ha dobni kellett, elengedte a labdát, ami aztán a hálóból esett a hazaiak kezébe. Az első negyed végén kettőpontos DEAC-előnyt mutatott az eredményjelző, a nagyszünetre viszont 54-50-es állással vonultak a játékosok.
A védekezés érdemben a harmadik felvonásra sem állt össze sem a Fehérvár, sem pedig a hajdúságiak térfelén. A briliáns befejezések viszont továbbra is sorozatosan érkeztek, megjósolni sem lehetett volna, ki lesz a mérkőzés győztese. Ronald Moore és Stefan Moody mégis felülmúlta az elvárásokat és labdaszerzést követően ketten vezették ziccerre a támadást. A palánkhoz érve Moore irányítótársának pattintotta palánkra a labdát, Moody pedig kapott az alkalmon és elegáns mozdulattal behúzta a gyűrűbe. A negyedik negyedben végül gyakorlatilag továbbra is megjósolhatatlanul zajlott a harc a pályán, egészen a hajrá utolsó percéig. Oda-vissza kontráztak a felek, de kosár nem született, némileg már érződött a fáradtság. Kulcspillanatban Moody a sarokból higgadtan dobott hárompontost, amivel a DEAC úgy tűnt, megnyerte a meccset. Forray Gábor időt kért, de a hazaiak akciójából ismét nem született kosár, a kétségbeesett védekezésüket pedig sikerrel törte át Kovács Adrián legénysége. A negyedik felvonásban mindössze 13 pontot engedtek Polyák Lászlóék a kék-fehéreknek. A Debreceni Egyetem csapata 95-102-re nyerte a forduló rangadóját. Tóth Ádám 24 pontot gyűjtött, 34-es VAL értékkel zárta az estét, Drenovac 22 egységet érő kosarat szerzett.
A DEAC a két bajnoki ponttal a harmadik helyre ért, s biztossá vált, hogy a felsőházban folytathatja a szezont.
Barna Marci
Alba Fehérvár – DEAC 95-102 (25-27, 29-23, 28-28, 13-24)
ALBA: Gillon 12, Curry 10, Vojvoda 7/3, DAVIS 18/9, Omenaka – csere: HEARST 20/12, Lukács 9, Ahmada 9, Markovics 7, Balsay 3/3.
DEAC: MOORE 10/6, Polyák -, Somogyi 4, Hines 10/3, TÓTH 24/3 csere: Molnár M. 14, DRENOVAC 22/12, MOODY 13/3, Guyton 5/3, Molnár D. -.
Kovács Adrián: Jól felkészültünk és egy nagyon jó mérkőzést játszottunk egy nagyon erős csapat otthonában. Az első félidőben akadtak problémáink védekezésben, sok második esélyt hagytunk ellenfelünknek, és sok kosarat kaptunk a festékből. Félidőben rendeztük a sorokat, a védekezésünk a végére összeállt, és jó döntéseket hoztunk támadásban. Igazi csapatmunka volt, de a lényeg, hogy megcsináltuk. Gratulálok a srácoknak, ez egy nagyon nehéz mérkőzés volt, megyünk tovább.
Új hozzászólás