Van olyan mérkőzés, amikor dupla hosszabbítás dönt, bizony, létezik ilyen. Mi több, olyan is akad, amikor a két csapat a visszavágón rácáfol a lehetetlenre és még egy harmadik hosszabbítást is kiharcolnak. A Körmend otthonában vendégszerepelt a DEAC férfi kosárlabda csapata.
December elején Debrecenben játszott az Egis Körmend alakulata. Valószínűleg az egész ország, a szövetség munkatársai és a képernyők előtt, a közvetítés minősége miatt egyébként is ideges szurkolók egyszerre csettintettek abban a pillanatban, amikor az óra már extra időt mutatott. Másodszor. Hiszen egyszer öt perc nem volt elegendő arra, hogy valamely fél egy ponttal többet szerezzen. A DEAC akkor alulmaradt, két kosárral. A lehetőség tehát adott volt az új esztendőben – bár továbbra is szurkolók nélkül –, hogy Stefan Moodyék visszavágjanak a magyar kosársport egyik fellegvárában honoló vörös-feketéknek. Körmenden már a hosszú ideig sérült amerikai irányító is pályára lépett. Nem is akármilyen teljesítménnyel. Egészen lazán, mintha legjobb szériájának közepén kosarazna, 28 egységnyi kosarat dobált össze, és egészen hajmeresztő, 46-os VAL értékkel zárta az estét. Toronymagas statisztikájával pedig méltán hódította el a legértékesebb játékos címet ezen az idegtépő szombat estén.
Mi sem példázza jobban a meccs elképesztő tempóját és izgalmait, hogy a két oldalon összesen négyen is kipontozódtak, azaz megszerezték ötödik személyi hibájukat. A legvégét a Körmend bírta jobban, ám a labda felvezetésére megszabott idő alatt olykor már nekik is nehezen sikerült elpattogtatni a felezővonalig. Most pedig következzen a lényeg!
A számok makacs és gyakran száraz, unalmas tények. Mégis vannak olyan pillanatok, amiket semmi sem ír le jobban és egyértelműbben, mint a kész statisztika. Pláne, ha az egyenesen elképesztő. Négyszer tíz perc játék után 71-71-et mutatott az eredményjelző fal. A rendes játékidő hajrájában alighanem a rangadóhoz méltatlanul kevés ponton járt a drukkerek és a szakmai stáb esze. A döntetlen egyre erősödő, szinte megmásíthatatlan ténye aztán valami deja vu érzést ébresztett a nézőkben. A DEAC kezében is volt a meccs. A palánk alatti passzolgatásból nem született kosár, a mérkőzés során összesen eladott 22 labda láttán pedig jogosan feltételezhetjük – ez bőven a Debrecené lehetett volna. Ez mégis több volt, mint puszta elvesztett meccs. A vérfagyasztó izgalmak és a lélekszakadtig tartó küzdelem estéje, amikor öt perc alatt 12-12-t sikerült összekosarazni, majd még egyszer ennyi idő alatt 7-7-et. A történelem ismételte önmagát, de a két mindenre elszánt csapat még a történelmet is csendre intette, hiszen maguk írták meg a maguk történelmét. A harmadik hosszabbítás döntött, amivel csaknem három teljes órán át zajlott a találkozó. A végeredmény: 112-109-es körmendi győzelem született.
Erre a küzdelemre vesztesként is csak tapsolni lehet, s elismerően biccenteni.
Barna Marci
MOODY 28/6, Somogyi 11/9, Guyton 2, DRENOVAC 16/3, TÓTH 15 csere: Polyák 12, MOORE 17/12, Hines 4, Molnár M. 4, Molnár D.
Új hozzászólás