Felvidék magyar határ közeli részén több várrom található. Ilyen Fülek közelében Ajnácskő, Sepsitől nem messzi Torna vára, Gömöri részen Murányalja erődítése. A Bodrogköz egyetlen vára, a nagykövesdi, a földrajzi egység felső részén található.
Maradványai a település fölé magasodnak. Sátoraljaújhelytől keletre 16 km-re. Királyhelmec felé haladva, Szőlőske nevezetű településnél ágazik ki a dél felé vezető mellékút, amelyen eljutunk a maradványokhoz. Egy családi vár romjait pillanthatjuk meg.
A múltban csekély volt a jelentősége. A vár egy kopár, fűvel borított domb tetején áll, amelynek déli és keleti oldala meglehetősen meredek, helyenként kisebb sziklafalakkal tarkított. A dombtető az északi és a keleti oldalról lankásabb. Az egykor háromszög alakú erődítésnek már csak a sarkait erősítő bástyáinak maradványai merednek az ég felé. Közöttük már semmi. Egyedül a délnyugati nyúlik még az égnek három emeletnyi magasságba. A vár köveiből épült meg a 2004-ig általános iskolának szolgáló egykori Fischer-kastély, a várdomb nyugati lejtőjén.
A vár építésének ideje ismeretlen, körülbelül a tatárjárás utánra teszik. Talán éppen IV. Béla várépítő rendeletének engedelmeskedve. Első írásos említése 1283-ból való. Nagykövesd néven 1358-tól említik. A kis erődítést a Baksa nemzetség építette és leszármazottai, a Soós és a Szerdahelyi családok birtokolták. Ezek a családok folyton perben álltak egymással. Gyakran egészen apró ügyeket kaptak össze. Erre a viszálykodásra jellemző, hogy 1449-ben Hunyadi János, akkor Magyarország kormányzója Szerdahelyi Miklós és János özvegyeitől a várat elvette, mivel nem voltak képesek azt fenntartani. A kormányzó a várat Soós Györgynek és Miklósnak adta, ám ők is képtelenek voltak jó gazdái lenni, mert két év múlva Giskra János zsoldosvezér elfoglalta tőlük. Mátyás király csapatai vívták vissza.
Az 1500-as évek elején az erődítés a Tokaji vár irányítása alatt állt. A folytatódó torzsalkodásokban a tokaji kapitány tett igazságot. Mohács után Szapolyai és Habsburg trónharcának ütközőzónája húzódott e vidéken. A harcok során 1556-ban a várat a Szapolyai pártján álló Németi Ferenc tokaji várkapitány foglalta el. Németi csaknem 10 éven keresztül erősítette a tokaji várat, amely ebben az időben az ország egyik legerősebb erődítménye lett. A kövesdi várat is erődítette. Megtartani mégsem tudta. 1558-ban II. Ferdinánd pártján álló Telekessy Imre felsőmagyarországi főkapitány visszafoglalta. A vár újra a Baksa nemzetségbelieké lett. Szinte már nem meglepő, a falak között megújultak a torzsalkodások. 1672-ben Soós György részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. A császáriak megtorlásul megszállták a várat és tetőzetét felrobbantották. Azután elnéptelenedett, az enyészeté lett.
A vártörténet végére érdekességképpen jegyzem meg, hogy rövid ismertetőmet feltettem a Facebookra, elküldtem régi épületekkel foglalkozó csoportoknak. Néhány napra rá egy felvidéki férfitól kaptam egy rövid reagálást, s mellé egy fényképet. A vár eredeti alaprajzát mutatja. Másik bejegyző pedig megemlítette, hogy a megmaradt várfalnál ásatásokat kezdtek, valamint terv készült a vár renoválására is.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás