A tiszaborkúti támadás

Az elképzelt támadás

Hetvennégy éve, 1941. június 22-én a Német Birodalom megtámadta Szovjetuniót. A magyar hadvezetés németbarát része kész volt együtt menetelni a német csapatokkal, de Hitlertől nem érkezett felkérés magyar egységek harcba küldésére.

Míg megoldáson törték a fejüket, június 26-án 1 órakor felségjelzés nélküli gépek bombázták Kassát, Tiszaborkút és Bilin között pedig orosz gépek támadták a Körösmezőről Pestre tartó gyorsvonatot. A támadások következményeként Magyarország másnap hadat üzent a Szovjetuniónak, és a légierő bombázta Vinnyicát, július elsején pedig harcba indult a Kárpát hadtest.

A tiszaborkúti támadást 12.40-kor három vöröscsillagos I-16-os (Rata) vadászgép hajtotta végre. A gyorsvonat délben indult Körösmezőről. Első megállása 12.18-kor Tiszaborkúton volt. Innen indulva, a kanyargós pályán lassan gyorsulva (a 327-es gyorsvonati mozdonyként szolgált. A meghajtott kerekek nagy átmérője miatt nehezen vette fel a sebességet) haladt Rahó felé. A szőke Tisza és a közút fölött feszülő hídjáról kanyarba dőlve „lábra kapó” szerelvényre csaptak le az orosz gépek. Alacsony támadásban háromszor fordultak a gyorsvonatra. A favázas kocsikon keresztülhatoltak a géppuskalövedékek. Két ember meghalt, többen megsebesültek. A szerelvény megállás nélkül robogott Rahóig. Ott huszonöt percet vesztegelt. Ellátták a sebesülteket, elvitték a halottakat, felmérték a károkat. A vonat mozgásképes maradt, így továbbindult, majd a késést lefaragva, pontosan, 22.30-ra érkezett a Nyugati pályaudvarra.

A támadásnak debreceni vonatkozása is van. A szerelvényt húzó 327-es mozdony a Debreceni Igazgatóság gépe volt, debreceni legénységgel. A támadás során a mozdonyvezető comblövést kapott, de miután Rahón ellátták sebét, végigvitte a vonatot. A mozdony is kapott találatot, de üzemképes maradt.

A korabeli tudósításokat olvasva, valamint a helyszínt is bejárva, Pozsgay Gyula számítógépes grafikus papírra vitte a támadás, általa elképzelt verzióját. Igyekezett a helyszínt, a vonatot hitelesen ábrázolni. A személyvagonok pontos típusát nem ismerte, ezért az akkor leggyakrabban közlekedtetett fajtákat és azok megfelelő sorrendjét ábrázolta, azaz a mozdony után a paklikocsi következett, majd a különböző osztályú négytengelyes kocsik. Valószínűleg hetet akasztottak a 327-es után. A mozdony eredeti állásban húzta a szerelvényt, ugyanis fordítottban (háttal) erősen riszált, rázta a szerelvényt. Gondot okozott a vagonok száma. Az alkotó megint abból indult ki, hogy akkortájt mennyi kocsival közlekedtek a gyorsvonatok.

A kép körülbelül 12-14 munkaóra alatt készült el, ceruzavázlat alapján. A kidolgozást Wacom Cintiq ZIUX táblamonitoron végezte. 

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.