Ez a nap március 26. volt, amikor Debrecenben felpezsdült, a belvárosban pedig megállás nélkül szólt a zene. Attól függetlenül, hogy újszerű kezdeményezésképp rendezték meg a Made in Debrecent, olyan lelkülettel és hagyományteremtő, összetartó erővel vonzotta a cívisvárosiakat, hogy kimondhatjuk: kuriózum született az Alföld szívében.
Munkanap? Nem számít, ha délutántól a Made in Debrecen egyedülálló koncertjein is részt lehet venni. Valami ilyesmi megfogalmazással lehetne körülírni a szombati nap hangulatát. Kicsit amolyan „debrecenies”, a Virágkarnevál forgatagára emlékeztető érzés lengte körül a belvárost, amikor érezni a levegőben, hogy ezek az órák, ez a nap egészen más, mint a többi. Valóban így is volt. Eddig sosem tapasztalt pillanatokat varázsolt Debrecen 8 pontjának 9 színpadára a PusztaHang, a Rocksuli és a Sofar Sounds Debrecen. Ám ezek nem csupán koncertek, egyszerű zenei események voltak, hiszen az egész Made in Debrecen keretet és szabályos rendszert kapott. A péntek esti beforeparty és Beton.Hofi Víztoronyban adott bulija után szombaton 15 órától egyszerre szólalt meg rock, pop, trap, hiphop, alternatív, de akár instrumentális electro, vagy folk is. A Roncsbártól a DESZ24 színpadig, az Ifiház két termén át a Sikkben, az Incognitoban, a KraftLabben és a Régi Csibészekben álltak színpadra az ismert ikonikus helyi együttesek, vagy épp a feltörekvő generáció legkiemelkedőbb előadói. Mindezt folyamatosan csaknem teltház előtt.
Itt pedig álljunk meg egy pillanatra! Hiszen elmondhatjuk, hogy Pécs után immár Debrecen is büszkén elmondhatja: van helye és igen népes közönsége a helyi zenének. Így a LUX ismert rockdallamaitól, a Wyrfarkas számait hallgatva, egészen a Water Signsig, Sziluig valamennyi generáció találkozhatott a maga kortársaival a helyszíneken. Mindezt a széles és kiemelkedő cívisvárosi zenei palettát pedig olyan más városokból érkező meghívottak is színesítették, mint Beck Zoli, vagy a folkot és az elektronikus zenét, hiphopot kiváló érzékkel ötvöző Kacaj. S az élet délután háromtól éjjelig, akarom mondani, inkább hajnalig egy pillanatra sem állt meg. Hivatalosan a Víztoronyban zajlott az afterparty, nem hivatalosan pedig városszerte. Hiszen minden utcán a kis sárga, a MiD logóját ábrázoló kitűzőt viselő, vagy az embléma fekete változatával nyomtatott matricát ragasztgató emberekkel lehetett összefutni.
Végre olyan minőségű és sodrású élet költözött egy napra Debrecenbe, amelyre már nagyon régóta szükségünk volt, a Campus Fesztivál mellett is. Mindez pedig tavasszal, ráadásul ingyenesen megtekinthetően született meg – remélhetőleg hagyományt teremtve.
Barna Marci
Új hozzászólás