Azt mondta nekem a rabbi tegnap, hogy bármennyire vágyom egy kis mangalica tepertőre, én nem igazán lehetek a rabja ennek a finomságnak április 11. és 13. között, amikor a debreceni mangalica fesztivált tartják. Amikor közöltem a nagyszakállú tudós emberrel, hogy világi felfogásom miatt ebben a szituációban kihagynám az ötezer éves törvényeket, fejcsóválva elengedett.
Azt még láttam, viszont, hogy belemélyedt a Talmudba, és azt kutatta, hogy a keresztények ehetnek-e ugyanebben az időpontban a szőrös sertés húsából, hiszen nagyböjt lesz akkortájt.
Emiatt elrohantam az atyához, aki egyébként atyai barátom más hitünk ellenére, és valami hasonló megrökönyödést láttam az arcán, mint volt a rabbién. Kezdtem azt hinni, hogy ezek összebeszéltek. Bár igaz - gondoltam magamban - az Ószevetség folytatása az Újszövetség, lehet, hogy valamiről lemaradtam?
Senkit sem akarok megbántani, ne vádoljanak cinizmussal, éppen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mennyire nem gondoltak a debreceni mangalica fesztivál szervezői a húsvétra és az ugyanakkor kezdődő zsidó peszachra. Pedig van tanácsadó bőven a környékükön.
Nincs ebből különösebb gond, de mégiscsak visszataszító, hogy a Feltámadást egy kereskedelmi trükkel álcázza a hitetlen protokoll.
Jómagam nem vagyok vallásos, és az, ha néha előfordulok a templomban, azért van, mert nem szeretném végleg elveszíteni identitásomat ebben a mai túlpolitizált világban.
Így aztán április 12-én - szombaton - a következő lesz a napirendem: reggel hatkor megnézem a PAX TV-ben az istentiszteletet az egyik katolikus templomból. Nyolckor elmegyek a zsinagógába, elvégre sabbat lesz, majd tíz körül irány a Kossuth tér és megkóstolom az összes mangalica disznóságot.
Fenti vétkeimért pedig megfizetek. Azonnal, busásan, mert az árrés biztos nagy lesz. És ezekért nem nekem kell majd vezekelnem. Szégyenkezni pláne!
W. Gy.
Új hozzászólás