Budapest, 2014. március 1., szombat (MTI) - A Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt. igazgatósága 16 milliárd 97 millió forintos osztalék kifizetésére tett javaslatot az eredménytartalékból a társaság március 21-én tartandó közgyűlésén. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (Émász) Nyrt. igazgatósága pedig 8 milliárd 999 millió forintos osztalékra tett javaslatot a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett előterjesztés szerint.
Az Elmű igazgatósága javaslata szerint az osztalék mértéke részvényenként 2650 forintnak felel meg. Elfogadásra javasolják a közgyűlésnek azt is, hogy a 2013-as beszámoló mérlegfőösszegét 273 milliárd 174 millió forintban rögzítsék, továbbá határoznának az eredménykimutatás alapján az adózás utáni eredményről is, ami 29 milliárd 880 millió forint veszteség. Ez az eredménytartalékot csökkenti.
Az Émász szintén március 21-én tartja éves rendes közgyűlését, az igazgatóság összesen közel 9 milliárd forintos osztalékot javasol, ami részvényenként 2950 forintnak felel meg. A tavalyi éves beszámoló mérlegfőösszegét 117 milliárd 916 millió forintban határoznák meg, míg az eredménykimutatás után az adózott eredményt 3 milliárd 917 millió forintban rögzítenék.
Mindkét társaság közgyűlésén személyi kérdésekről is döntenek majd. Maria-Theresia Elisabeth Thiell igazgatósági tagságát október 1-jei hatállyal további három évre; Kövesdi Zoltánét május 1-jei hatállyal egy évre; Hans Günter Hogg mandátumát pedig július 1-jei hatállyal három évre hosszabbítanák meg, mind az Elműnél, mind az Émásznál. Emellett mindkét társaság felügyelőbizottságában Martin Konermann április 25-től, Martin Herrmann pedig április 14-től további három-három évig lenne tag; a március 21-i hatállyal lemondott Hermann Lüschen helyére pedig Marc Wolpensingert javasolják, három éves időtartamra.
Az Émász felügyelőbizottsági tagságáról lemondott Gembiczki Tibor munkavállalói küldött, az ő utódját még nem nevezték meg. A leendő tagot ugyancsak három évre választják.
Boross Norbert szóvivő múlt héten közölte, hogy a tervezettnél két héttel korábban tartja éves közgyűlését az Elmű és az Émász. Indoklása szerint azért tartják korábban a közgyűlést, hogy a részvényesek eleget tudjanak tenni az állampolgári kötelezettségeiknek, és április hatodikán szavazni menjenek, ne közgyűlésen kelljen megjelenniük.
Korábban a Napi Gazdaság arról írt, hogy egyes vélemények szerint a korai időponttal biztosíthatja a két áramszolgáltató, hogy április elejéig, a választásokig kifizethesse osztalékát.
Giró-Szász András kormányszóvivő erre reagálva azt mondta: a kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál a vagyonfelértékeléssel, valamint az osztalékkifizetés időpontjának előrehozásával pénzkimentési akció zajlik.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) múlt pénteken előrehozott adatbekérést kezdeményezett az Elmű-Émász előrehozott éves közgyűlésével összefüggésben; tájékoztatásuk szerint ennek célja az érintett társaságok gazdasági helyzetének és jövedelmezőségének vizsgálata, különös tekintettel az ellátásbiztonságot garantáló zavartalan működéshez szükséges felelős gazdálkodás feltételeire.
Komment:
Az Állam megdöbben a szolgátatók magatartásán. Nem kellene! Már csak azért sem, mivel Magyarországon sok minden van, csak kiszámítható gazdasági szabályozás nem. A rezsicsökkentéseket nem átgondolatlanul (10%, majd utána 11%, majd ismét csökkentés), hanem a szolgáltatók bevételei és kiadásai részletes elemzése alapján kellett volna megcsinálni. Egy valóban szakemberekből álló Energiahivatal - hasonlóan a Nyugat-Európai hatóságokhoz - tisztában lenne a gazdasági adatokkal és csak annyi profitot hagyna a szolgáltatóknál, ami a gazdaság más szereplőinél is elfogadott. Bárki működteti (állami, vagy magáncég) a közszolgáltatásokat, olyan árakat kell alakalmaznia, ami a költségeket, a fejlesztéseket és egy reális profitot tartalmaz.A szolgáltatók elviszik a korábbi évek profitját - amely saját-tőkearányosan egyébként töredéke annak, amit pld. a KÖZGÉP tulajdonosa vesz ki a saját tőke alapján -, mivel úgy gondolják, ha a szolgáltatók reprivatizálásáról kell tárgyalni, akkor ez a korábbi nyereség már ne legyen az alku tárgya.
