Rendezgetem a régi naptáraimat, bejegyzéseket, és egy pontosan negyven évvel ezelőtti esemény kerül a kezembe. 1977. augusztus 15-én Kovács Kati műsort vezettem az akkori Újvigadóban, a Csónakázó tó mellett. Volt még egy óra a kezdésig, úgy döntött a stáb, vacsorázunk valamit. Én gulyást kértem, mire a fiatal felszolgáló csak annyit mondott, nem ajánlja, kevés benne a hús, inkább hamisgulyásként aposztrofálná. Annyira tetszett a srác őszintesége, hogy a teremfőnöknél érdeklődtem a neve után. Megmondták. Akkor szakvizsgázott és Szima Gábornak hívták.
