A bűn sosem alszik. Nem csupán a rohanó világunk mindennapos színtereire igaz ez az általános érvényű megállapítás, hanem olyan helyekre is, amelyek az élet végállomásaképp szolgálnak, a temetőkre. No, ne essék semmiféle misztikus, földöntúli félreértés!
Rengetegen vannak, akik nem csupán mindenszentekkor vagy halottak napján látogatják a temetőket, szeretteik sírját. Ilyenkor rendre gondozzák az emlékköveket, virágot ültetnek, letisztítják az elhunyt nyughelyét. És ilyenkor pedig felbukkannak azok is, akik az ott nyugvókat még véletlenül sem hagyják békében pihenni. Egyes rosszvérű polgártársak nem átallnak üzletet csinálni a halálból. Ja, korántsem a koszorúárusokról, virágárusokról, sírkövesekről van szó. Nem új keletű „üzleti fogás”, hogy a sírokra helyezett díszek, virágok tucatjait ellopják, majd továbbértékesítik azt. Személyes, közeli hozzátartozóm sírjával épp ez történt a napokban, Debrecen közvetlen közelében elterülő temetőben. A több ezer forintért készíttetett csokor méltó díszként állított emléket a sírkövön. Addig a néhány napig, amíg valakinek meg nem tetszett, és valószínűleg nem először jutott eszébe a gondolat – az a csokor bizony jó pénzt hozhat még. Egy hetet sem élt meg a dísz a grániton, máris lába kélt.
Az élet pedig bőséggel ad okot arra, hogy feltételezzük, ezek az eltűnt csokrok bizony új gazdára lelnek, jó haszonnal. Igen ám, csak volt már rá példa, hogy az illető annyira hülye volt, hogy néhány sírral arrébb értékesítette tovább, mit sem törődve azzal, hogy a feltűnést elkerülje. Béketolvajok.
Hogyan nyugodhatnának így békében eltávozott szeretteink?
Barna Marci
Új hozzászólás