Rossz példák egy tankönyvből

Vajon jó a feladat?

A pedagógusok körében fokozódik az elégedetlenség. Tapasztalják, hogy az oktatási rendszerben a kormány nem akar érdemi változtatásokat, sőt ellentámadásba lendül.

Az illetékes KLIK és tankerület retorzióit szenvedi a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium és a miskolci Hermann Ottó Gimnázium vezetője. Mondvacsinált ürügyekkel, közérdekű bejelentésekre hivatkozva folyik számonkérésük és a hirtelen elrendelt alattomos vizsgálódásuk. A volt államtitkár borostás, ápolatlan, kockásingeseknek titulálta a tüntető tanárokat. Orbán Viktor a Parlamentben olyan pedagógus fizetésemelés követeléssel riogatta a közvéleményt, amely nem is létezik.

Az államvezetés minden módon tereli a figyelmet az oktatás valós bajairól: a túlterhelésről, az értelmetlen idejű iskolában tartóztatásról, a rossz tantervről, a megtanulhatatlan mennyiségű tananyagról, a hibáktól hemzsegő tankönyvekről. Ez utóbbira találtam példát.

Magántanítványom ötödikes. Matematikából korrepetálom. Ötödik osztályig színtiszta ötös. A szülők a kitűnő szint megtartását irányozták elő. A gyerek felső tagozatba lépve új matematika tanárt és új tankönyveket kapott. Elkezdődtek az eleinte érthetetlen problémák. Egyre gyakrabban csúsztak be kettesek, hármasok. Az édesanyával együtt eleinte csak a tanár tanítási módszereinek hiányosságaira gyanakodtunk (néha nem alaptalanul), ám legutóbb kiderült, hogy bizony az ötödikes matek könyvvel is komoly bajok vannak. Tanítványom két, a héten megoldásra feladott példát mutatott.

Az 5. osztályos matematika tankönyv alkotó szerkesztője: dr. Hajdú Sándor főiskolai docens. A könyvet a TKV/398-15/2013. számon, 2013. 04. 03-án az Oktatási Hivatal tankönyvvé nyilvánította.

A tankönyv 158. oldalán a 11. feladat így szól: „Szerkeszd meg a háromszöget, határozd meg a kerületét!” A f. pont adatai: a=2 dm, b= 4 cm, c=5 mm. Hamar kiderül, hogy szerkeszthetetlen, így a háromszög kerületét sem lehet kiszámítani.

A 163. oldal 81. feladat utasítása: „Szerkeszd meg a téglalapot, majd határozd meg a kerületét és a területét, a téglalap szomszédos oldalainak hosszúsága… c., a=4 cm, b=4 cm.” Akárhogy nézzük, a paraméterek alapján az egy négyzet. Területe, kerülete kiszámítási módja eltér a téglalapétól.

Lehet, a tankönyv szerkesztője a becsapós (hibás?) feladatokkal a tanulók éberségét kívánja fejleszteni. A pedagógusnak nincs ellenére, de a feladatokat ne akkor tűzdelje kakukktojás adatokkal, amikor a gyerekek még csak ismerkednek a síkidomok szerkesztésével. Először legyen alapozás, az ismeretek kondicionálása, azután jöhetnek a trükkös feladatok. Így csak összezavarja a gyerekeket.

E két feladat csak a legfrissebb. Tanítványom korábban is többször jelzett értelmetlennek tűnő példákat. Az új köznevelési koncepcióhoz, nagy valószínűséggel ez a tankönyv is rohamtempóban készült. Nem maradt idő a tüzetes átfésülésre, a hibák megtalálására. Hibás tankönyvekből pedig nehéz tanítani és tanulni.

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.