A minap délután háromnegyed ötkor a Nyíl utcán haladtam az Árpád tér irányába. A kocsisor vége a Bem téren állt. Onnan húszperces gáz-fék haladással kecmeregtem a furcsa mód csak a harangtorony felújításán átesett református templomhoz.
Divatos kifejezéssel: a Nyíl utca elesett…, de reggel és délután a Kossuth utcai autózás is rémálom. A Sámsoni út katasztrófa. A Vámospércsi út, Faraktár utca, a Petőfi tér katasztrófa…, és még sorolhatók a minden nap kialakuló forgalmi dugó helyei.
A debreceni közlekedés csak jó adag türelemmel elviselhető. A csúcsidei araszolás, egy-egy lámpaváltásnál néhány méteres csorgás, kikezdi a legjámborabb autóvezető idegeit is. Dühösek, mert késve érnek munkahelyükre. Felháborodásuk határtalan, hiszen tudják, aránylag kevés költséggel az áldatlan állapotokon javítani is lehetne. Csak valahogy a központi akarat hiányzik.
A reggeli és délutáni dugók kialakulását, bár már vannak útszakaszok, amelyeken napközben is megmaradnak, lépcsőzetes munkakezdéssel erősen enyhíteni lehetne, ám az illetékesek a lehetőséggel nem hajlandók érdemben foglalkozni. Rossz nézni, ahogy egy-egy megkülönböztető jelzést használó mentő, tűzoltó elakad a kocsirengetegben, mert az utak szűk keresztmetszete miatt nincs kitérési lehetőség. A KRESZ hiába szabályozza az erre a helyzetre megfogalmazott viselkedési módot, a gépkocsiknak nincs hova félreállniuk. Míg a mentésre küldött járművek a dugóban vesztegelnek, betegek halhatnak meg, házak éghetnek le.
A naponta dugókban várakozók bosszúsan csóválják fejüket, amikor a tömegközlekedés előnyeiről értekeznek, miközben a helyijáratú buszok ugyanúgy a dugók foglyai, mint az autók ezrei.
Az utak áteresztő képességét tovább csökkenti a kanyarodó sávok hiánya. Számtalan helyen a közlekedési lámpák kiegészítő jelzései hiába adnak lehetőséget jobbra, kis ívben történő kanyarodásra, az egyenes irányban haladni kívánók akadályozzák a letérni szándékozókat.
Az egy útszakaszon üzemeltett közlekedési lámpák összehangolása közel sem tökéletes. Elrettentő példa a Hajnal utca, ahol a volt Keletterv előtti gyalogos átkelőnél és tőle száz méterre, az Irinyi utcánál nemrég telepített lámpák még véletlenül sem jeleznek úgy, hogy folyamatosan lehessen hajtani.
Debrecen útjai agyonlámpázottak. Az irányítófényeket több helyen egymáshoz annyira közel helyezték, hogy a forgalom ritmusának nem megfelelő beállításuk miatt a közlekedésnek inkább gátjai, mint segítői. Dugók kialakulásának garantált okozói. Az esti, éjszakai, ún. rövid programok teljesen szétverik a folyamatos haladás lehetőségét. Szenzoros érzékelők alkalmazása a forgalomirányítást sokkal hatékonyabbá tenné.
A debreceni utak szűk keresztmetszete, a rossz lámpaprogramok nem teszik lehetővé a folyamatos haladást. A helyzetet súlyosbítják a fegyelmezetlen autósok. Sokak véleménye szerint a debreceni közlekedési morál kritikán aluli. Nem kevés autós erőszakosan igyekszik befurakodni a szomszédos sáv kocsisorába, elállják a főutcákba torkolló mellékutakról kihajtási lehetőséget, szabálytalan parkolásuk megakasztja a haladást, a dugók hosszát növelve és időben megnyújtva. Autósok bosszúságai a 60 km/h-s útszakaszon a belső sávban negyvennel tötyörészők, a lassú haladásnál nagy követési távolságot tartók, vagy a közlekedési lámpák zöld jelzésénél késve indulók is.
Kimondható: Debrecenben nehéz közlekedni. A fentebb említett okokat tetézi a várost elkerülő teljes körgyűrű hiánya, illetve a meglévő egy rövid szakaszának fizetőssé tétele. A városnak e tényezők sem tesznek jót. A tranzitforgalom jelentős része még mindig Debrecen útjain hömpölyög. A 4-es főközlekedési út városon átvezető szakaszán, a Hajnal utcán tízpercenként húsz-huszonöt tehergépkocsi halad át. Az Ebes felőli bevezető szakaszon szintén erős a kamionforgalom. A Mikepércsi úton, a 47-es főút kivezető részén egymást érik a nehéz járművek.
Korszerű úthálózat, körgyűrű, a teherjárművek városból kitiltása, rugalmas forgalomirányítás és türelmesebb autósok együtt eredményezhetnék Debrecen közlekedésének javulását. Valószínűleg ennek megteremtődése még hosszabb ideig várat magára, álom marad. Addig is az utakon a napi rémálmot muszáj elviselni.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás