Korábbi írásomban az „év madaráról” írtam, ami idén a túzok. Nemcsak év madara létezik, hanem év rovarja, gombája, fája, növénye, embere, hüllője és nem utolsó sorban az év hala.
Különböző állatkategóriában minden évben három jelöltet állítanak, és a nagyközönség szavazatai alapján dől el, melyek lesznek az év legjei, amelyekre egész évben figyelni fog az ország.
A Magyar Haltani Társaság 2014-ben az év halának a magyar bucót (Zingel zingel) választotta. A szavazatok 43 százalékát kapta. Második lett a sügér 40 százalékkal, harmadik a garda 17 százalékkal.
A bucó Magyarország vizeiben őshonos. Még a Dnyeszter vízgyűjtő területén fordul elő. Sügérféle. Fokozottan védett hal, eszmei értéke százezer forint.
A társaság 2010-ben a nyúldomolykót (Leuciscus leuciscus), 2011-ben a kősüllőt (Sander volgensis) választotta az év halának, megelőzve a réti csíkot és a sujtásos küszt. 2012-ben a széles kárász (Carassius carassius) lett az év hala, a lápi pócot és szilvaorrú keszeget maga mögé utasítva, 2013-ban a menyhal (Lota lota), második a leánykoncér, harmadik a kurta baing.
Külföldön is megválasztják az év halát. Németországban 1984-ben indult az év hala kezdeményezés. Például 2009-ben Ausztriában és Németországban is az európai angolna (Anguilla anguilla) lett a befutó.
Ha megkérdeznénk az átlagpolgárt, mit gondolnak erről a kezdeményezésről, kiderülne, hogy nagyon kevesen tudnak róla. Ezzel ellentétben Németországban nagy sikert aratott a kezdeményezés. Hiába, már megint egy fejlett országról beszélünk.
De mit tud ezekről az utca embere, aki nem nagyon, vagy semmilyen formában nem jártas a témában? Sajnos az itthoni média többnyire szellemi szutyokkal van tele, amit szívesebben forgat, mint mondjuk a természettel kapcsolatos újságokat.
Somogyi Eszter
Új hozzászólás