A szokatlan módon befejeződött 2019-20-as kiírás végén Békéscsabáról érkezett Debrecenbe a fiatal, mindenre elszánt szerb átlövő. A DVSC Schaeffler egyik legnagyobb riválisának számító viharsarkiak egyik nélkülözhetetlen láncszemeként szórta a gólokat.
Alig 18 esztendősen hazája nagymúltú csapata, az EHF-kupából tavaly épp a Loki ellen búcsúzó Jagodina kiemelkedő játékosává vált. Az elmúlt időszakban előző együttese, a Békéscsaba nehéz helyzetbe került és csupán a puszta bentmaradást tűzték ki célul. Idén azonban kettő plusz egy éves megállapodással a hajdúságiak kötelékébe állt, itt pedig már az európai kupaporondon is megmutathatja erejét. Az előttünk álló szezonban immár a Vasutas címerével a szíve fölött válhat az ellenfelek kapusának rémálmává. Alekszandra Vukajloviccsal, becenevén Vukasszal beszélgettünk.
- Békéscsabáról érkeztél Debrecenbe. Annak idején lilában épp a Hódosban mutatkoztál be. Hogy érzed magad így a felkészülés végén, immár piros-fehér mezben?
- Az első meccs Magyarországon valóban itt volt, a DVSC ellen. Különleges érzés volt itt pályára lépni, hiszen amellett, hogy a Debrecen és a Békéscsaba meccse eleve rangadó, jó látni, hogy a debreceni szurkolók szíve mennyire egyszerre dobban és összetartanak a lelátón. Kifejezetten jól érzem magam itt.
- Ezek szerint Debrecen, mondhatni, egy kedves közeg számodra.
- Igen, szeretek itt lenni. Amikor bemegyek a városba, az emberek mindenben igyekeznek segíteni, ha szükség van rá, figyelmesek. Nyilván kicsit hiányzik a hazám, Szerbia, de most, hogy a korona miatt nem tudok hazamenni, sokkal több időt tölthetek itt a környéken és szeretek itt lenni.
- Jó hallani, hogy ennyire megszeretted a cívisvárost. Viszont indul a munka, kezdődik a bajnokság is. Szerbiában, profi pályafutásod kezdetén, fiatalon gólkirálynő lettél és a szezon legértékesebb játékosa címet is elnyerted. Mi az egyéni célod idén?
- Szeretnék eredményesen beilleszkedni a csapatba és hiánytalanul beletanulni, hogyan is működik a Loki a pályán, majd hozzájárulni a győzelmekhez. Vili bácsival folyamatosan ezen dolgozunk, hogy minél tökéletesebb legyen az együttműködés a meccseken, a taktikákban. Emellett persze segíteni is szeretnék azokban a pillanatokban, amikor esetleg kisebb hullámvölgybe kerül valamelyik játékostársam.
- És csapatszinten mit vársz?
- Nagyon motivált a Loki. Nehéz menet lesz, hiszen nemrég derült ki, hogy hetente több mérkőzést is játszanunk kell majd. Mindent megteszünk a negyedik helyért. Erős mezőnnyel állunk szemben, de ha jó az összhang és megmarad a motiváció, akkor ki tudjuk tapasztalni, ki ellen mi a megfelelő játékstílus.
- Lazításképp pedig egy kicsit térjünk vissza a szabadidődhöz. A te anyanyelved szerb, itt a csapatban kézizik egy másik délszláv átlövő, Jeca Despotovic. Vele a sok tekintetben hasonló, szinte teljesen megegyező anyanyelv miatt könnyebb szót érteni, illetve szorosabb a kapcsolat?
- Jól ismerjük és szeretjük is egymást. Örömteli érzés, hogy van egy olyan csapattársam, akivel gyakorlatilag ugyanaz a hazai nyelvünk. Viszont azt nem mondanám biztosan, hogy könnyebben szót értünk, mint a többiekkel. Magyarul ugyanúgy rengeteget kommunikálok, mint szerbül, sőt, Vili bácsi is gyakran próbál más nyelvet használni a magyaron kívül, például angolt. Ez nekem szerencsés, hogy gyakorolhatom a szerbet, a magyart és az angolt is. Az egyetlen kisebb nehézség talán a fordítás, de azzal is meg szoktunk birkózni.
Vukasz a felkészülési találkozókon rendre feliratkozott a gólszerzők névsorába és a csapat hasznos tagjaként kézilabdázott. A Loki számára szeptember 4-én rajtoló szezonban várhatóan ugyancsak meghatározó személyisége lesz Köstner Vilmos alakulatának.
Barna Marci
Új hozzászólás