Közel járt a bravúrt jelentő továbbjutáshoz a Magyar Kupa negyedik fordulójában a DVSC-SCHAEFFLER női kézilabdacsapata. A kapuban tündöklő Szabó Dóra vezérletével jelentős hátrányt dolgozott le az együttes a második félidőben, ám az elszántság túl sok hibával párosult, így végül Szabó Edina tanítványai biztosították be helyüket a következő körben.
A tavalyi kiíráshoz hasonlóan ezúttal is Érdre vezetett a piros-fehér hölgyek útja a Magyar Kupában. A sima érdi sikerrel végződő, januári találkozónak komoly utóéletet generált az a pár, nem éppen irodalmi stílusban eldalolt debreceni rigmus, melyeket az agilis érdi szervezők kamerával rögzítettek. Az esetnek aránytalanul súlyos, ötmillió forintos büntetés, továbbá három zártkapus meccs lett a vége (ez utóbbit később két találkozóra csökkentették). Így hát nagyon finoman fogalmazunk, amikor azt mondjuk, nem a legkedveltebb helyszínre utaztak kedvenceink ahhoz, hogy megnyújtsák idei MK-menetelésüket.
Pal Oldrup Jensen csapatából ezúttal hiányzott a nemrégiben ujjsérülést szenvedő, s műtéten áteső Triffa Ágnes, ezért a kapu védelmezése a Mosonmagyaróvár ellen remeklő Oguntoye-Szabó kettősre hárult. Pozitívum viszont, hogy hosszú idő után leülhetett a kispadra Anna Punko, aki ha minden jól megy, a következő fehérvári meccsen már a pályán segítheti társait.
Ám ezúttal még csak a padról figyelhette, amint a magyar válogatott Európa-bajnokságra utazó keretébe bekerülő Tóvizi Petra megszerzi a vezetést övéinek. A narancsmezesek persze gyorsan fordítottak, és sajnos a játékrész első fele az utóbbi időben általánossá váló forgatókönyvet idézte: az Érd hatékonyan támadott, ezzel szemben mieink sok hibával és ötlettelenül kézilabdáztak, aminek következtében fokozatosan maradtak le. A kapuban gyorsan változtatásra szánta el magát a Loki norvég mestere, és bár Szabó Dóra szép védésekkel szállt be, ez még kevés volt az üdvösséghez. A játék képe a debreceni időkérést követően sem változott jelentősen, de legalább a különbség dinamikus növekedését sikerült megállítani. Bő öt perccel a vége előtt nyolccal mentek a hazaiak, ám Lotte Grigel vezérletével megrázta magát a debreceni támadósor, és a szünetig ötgólosra csökkentette a hátrányt (17-12).
Amilyen rosszul indult az első játékrész, olyan jól kezdődött a második, mert ugyan közel sem volt tökéletes a cívisvárosi támadójáték, itt-ott bosszantó hibák és érthetetlen döntések csúsztak a gépezetbe, Szabó Dorci remeklése és Lotte Grigel sziporkája valósággal sokkolta az érdieket. A 39. perc elején kettő volt közte (18-16), ekkor kért időt Szabó Edina, de nem igazán tudta megnyugtatni játékosait, akik továbbra is szétszórtan kézilabdáztak. Lotte Grigel hetesét követően Arany Rebeka precíz ejtése már az egyenlítést jelentette. Itt azonban megtört a lendület, mert Loki-előny helyett három érdi találat következett a sorban (21-18).
A hajrában jól tüzeltek az érdi lövők, Jelena Lavko a legfontosabb pillanatokban talált magára, és Janurik sem akart elmaradni ifjú debreceni kollégájától, több komoly bravúrt is bemutatott. Négygólos hazai fórnál bizonyára sokan gondolták volna, ez a hajó bizony elment, ám a debreceni lányokat ennél keményebb fából faragták: Kovács révén egyre is felzárkóztak a lefújás előtti másodpercekben, ám a „mennybe menetelt jelentő” egyenlítő találat már nem született meg, 27-26 lett a vége.
A mérkőzés kapcsán két alapvető tanulságot fontos kiemelni. Egyrészről a csapat jól küzdött, helyenként ügyesen is kézilabdázott, ugyanakkor óriási esélyt szalasztott el azon a pályán, ahol már hosszú évek óta nem termett számukra babér. Ráadásul egy verhető, nemzetközi terhelés miatt (is) fáradt csapat volt az ellenfél, melynek dolgát sok esetben értelmezhetetlen hibákkal segítették kedvenceink.
A másik, amely mellett nem lehet, de talán nem is kell szó nélkül elmennünk, az a játékvezetés. A meccs összképének tükrében nem lenne elegáns a sípmestereket okolni a debreceni továbbjutás elmaradásáért, hiszen az kevesebb betlivel könnyedén kivívható lett volna. Ettől még tény, hogy a Herczeg-Südi páros kulcsszituációkban nyúlt a meccsbe, egy szoros, kiélezett végjátékban pedig az a pár apró (sokszor nem is annyira apró) tévedés is különbséget jelenthet. Azt továbbra is hangsúlyoznám, hogy nem ez döntött, de az egyik oldalhoz hozzáadott, míg a másiktól elvett, így jogos lehet bosszúságunk.
Keseregni azonban nincs idő, hiszen szombaton a Fehérvár otthonában vendégeskedik a csapat. Igazi rangadó, az őszi évad talán legfontosabb meccse következik, ahol pontos képet kaphatunk arról, hol is tart jelen pillanatban a DVSC!
MAGYAR KUPA, IV. FORDULÓ
ÉRD–DVSC SCHAEFFLER 27–26 (17–12)
Érd, 800 néző. Vezette: Herczeg, Südi
ÉRD: JANURIK – Krpez-Slezak 8 (4), Kiss N., 1, Tóth G., Szabó L. 1, Jerabkova 8 (2), Lassource 5. Csere: Foggea (kapus), Lavko 3, Kovacsevics 1, Schatzl Natalie, Király, Simon A.,Gávai 1. Edző: Szabó Edina.
DVSC: Oguntoye – Varsányi 1, Kovács Anna 6 (1), Tóvizi 1, Deszpotovics 4, Grigel 9 (5), Vantara-Kelemen 1, Csere: Szabó D. (kapus), Bordás 1, Bulath, Zamfirescu 1, Arany 2. Edző: Pal Oldrup Jensen.
Tóth Sándor
Új hozzászólás