Április 15-én a vártnál kevesebb pedagógus sztrájkolt. Péntek reggel 8-tól 10-ig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett a köznevelési intézményekben, az akciót támogatta a Tanítanék mozgalom és a civil közoktatási platform is.
Előbbi kockás körök megalakítására és az iskolákra fekete zászló kitűzésére is felszólított. Az volt a cél, hogy felhívják a társadalom és a kormány figyelmét, nem jó irányban haladnak a dolgok.
A sztrájkban országosan 250 iskola vett részt. Debrecenben a Tóth Árpád és a Kossuth Gimnáziumokban volt megmozdulás. Mindössze néhány tanár, szimpatizáns és diák merte vállalni a nyilvánosságot, míg a többség az osztályteremben szüntette be a munkát.
A feltűnő passzivitásnak számtalan oka van. Sokak szerint a nemzeti köznevelési kerekasztal tárgyalásokon történt előrehaladás, néhány eredmény már bevezetésre is került. E pedagógusok vélekedése összecseng az oktatásügy vezetőiével, a szakszervezeti sztrájkbizottság által követelt 25 pontból 18 esetében vagy egyetértés alakult ki vagy közeledtek az álláspontok, azaz a kormány tárgyal a tiltakozókkal és enged. A pedagógus mozgalom vezetői mégis elégedetlenek, mert a legfontosabb kérdésben, a pedagógusok munkaidejének és –terheinek csökkentése kérdésében a kormány köti az ebet a karóhoz.
Mások szerint a sztrájk, sztrájk hátán, szétforgácsolja a tiltakozás erőit. Egyre kevesebben fognak azokban részt venni.
Munkabeszüntetéstől való távolmaradás harmadik oka nyomott legtöbbet a latba. A kormány a tiltakozások kezdetén, március 30-ával bezárólag bizonygatta, hogy a tüntetések miatt nem kell a tanároknak retorzióktól tartani. Orbánék áprilisban bekeményítettek. Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár, a sztrájkok előtt bejelentette, hogy munkajogi következménye lesz, ha valaki kimegy az iskola elé és a nagy nyilvánosság előtt demonstrál. Palkovics László meg is fenyegette a tanárokat, hogy a megmozdulók retorziókkal számolhatnak, a sztrájkolók béréből levonják a munkabeszüntetéssel eltöltött munkaidőt. A bejelentést a pedagógusok nyílt fenyegetésnek, állami zsarolásnak ítélték. Ráadásul a kormány maradék szavahihetőségét is elveszítette, hiszen rövid időn belül korábbi álláspontjának szöges ellentétét kommunikálta. A tanárok véleménye szerint a kormány megfélemlít és egzisztenciájukat veszélyeztetik. Az orbáni vezetés pedagógusellenes retorikájának alaptétele az utóbbi évek többlépcsős tanári fizetésemelése. Az érintettek ennek ellenére továbbra sincsenek megfizetve. A tanároknak kétórai bér is fontos, az egy napiról már nem is beszélve. Ekkora jövedelemkiesés komoly érvágás a családi büdzsében. Inkább eladják lelküket, de kell a pénz a rezsiszámlák kifizetésére, a hitelrészletek törlesztésére, a napi megélhetésre. Végtelenül eladósodtak. A pedagógusok nem tudnak milliókat leakasztani, hogy zsebből fizessenek ki lakást, földet, autót. Kénytelenek hiteleket felvenni, miközben az uralkodó osztály képviselőinek, akik harácsolásos igyekezetükben gyorsan összepanamázták vagyonukat, nem gond a kiszemelt ingatlanok, luxusautók és más komoly értékek megszerzése. A kormány mégis tőlük és még néhány millió magyartól sajnálja a pénzt. A Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek, a parlament minden szívbaj nélkül meg fogja szavazni a 2,6 milliós fizetésemelését, miközben állampolgárai, EU-s viszonylatban nevetséges bérért kénytelenek sokat dolgozni. A többletfizetésért Matolcsy György nem fog többet gürcölni, miközben a pedagógus fizetésemelések mértékét meghaladó munkatöbblettel sújtották a tanárokat. Egy felmérés szerint az EU-s országok közül nálunk és Szlovákiában a legalacsonyabbak a pedagógusbérek. A felmérés eredményének ismeretében végképp nem érteni a kormány dicsekedését.
Az is mennyire furcsa, hogy a jövő évi költségvetésben az oktatásra hirtelen 100 milliárd forinttal többet szánnak. Ez az emelés burkolt beismerése az eddigi pénzkivonásnak. Miért kellett megvárni a pedagógusok egyre erélyesebb tiltakozását? Ha az oktatás megfelelően lett volna finanszírozva, talán tiltakozási hullám sem alakult volna ki. Ám félő, ez az összeg is csak lózung, a kormány szokásos mézesmadzagos kommunikációja. Az egyszeri ember is azt mondja: hiszem, ha látom. A pedagógusok ugyanígy vélekednek.
Jövő héten, április 20-ra a szervezők egész napos sztrájkot hirdetnek. A hatalom megfélemlítési törekvései miatt azonban kérdéses lesz sikeressége. Csak remélni lehet, hogy mégsem így lesz.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás