A megyei napilap adott hírt arról, hogy a környezetvédelmi hatóság pályázatot hirdetett a repülőtér környéki vízrendezésre, a Tócó patak rendbe rakására. Ez az elképzelés évtizedek óta érlelődött. Örömre azonban kevés az ok, mert csak a projekt tervezése kezdődik el, az erdőspusztai tavak vízutánpótlásáról pedig szó sincs.
Fancsika valamikor a kikapcsolódni vágyók kedvelt kirándulóhelye volt. A túrázók, kerékpározók, horgászok mind jó szívvel emlékeznek a tavak és erdők nyújtotta élményekre. Amikor a személyautó még luxusnak, státuszszimbólumnak számított, a város közlekedési vállalata a tavakhoz hétvégekenként buszjáratokat közlekedtetett.
A halak, a fürdés (ami amúgy tilos volt), a bográcsozás, séták már csak az emlékekben élnek. Jelenlegi állapotokra legfrappánsabban egy gyermekdalocska két sora utalhat: „Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol”. Az utóbbi évek csapadékszegény időjárása természeti katasztrófához vezetett. Kiszáradtak Fancsika tavai. Már 2013-ban kritikus szintre csökkent vízszintjük, de akkor még megmenekült a pusztulástól az élővilág. A megyei horgász szövetség is igyekezve megóvni a halállományt, horgászati tilalmat léptetett életbe. Tegyük hozzá, sikerrel. Akkor a természet még megkegyelmezett, újratöltötte vízzel a medreket, idén azonban kíméletlennek bizonyult. Borúlátóbbak már a hóban szegény tél idején jósolták a jóvátehetetlen eljövetelét. Sajnos igazuk lett. Az év eddig eltelt időszakában a megszokott felénél is kevesebb csapadék hullott. Télen a kevés víz gyorsan befagyott. Már akkor komoly károkat okozott a halállományban. A sekély vízben áttelelni próbáló halakat a hirtelen hízott jégpáncél foglyul ejtette, megfojtotta. Katasztrófaturisták fotózták a felszín alatt jégbe dermedt keszegeket, amelyek némelyikének még a hátúszói is kilátszódtak.
A tavakért aggódók a tavaszi esőzésekben reménykedtek. Elmaradása megpecsételte a környék sorsát. A vízfelület lassan a gátakig szűkült. A horgász szövetség kármentő horgászatot engedélyezett, de a mély, bűzös iszapban a vízfoltok megközelíthetetleneknek bizonyultak.
Egy nyár eleji napon végleg eltűnt a víz. A meder kiszáradó iszapjába repedéseket mélyített a nyári hőség. A száraz iszapban kiszáradt kagylóhéjak (köztük kapitális méretűek), halgerincek szikkadtak. Halak, hínárok helyét buja vegetáció foglalta el. Karvastagságú suhángok kezdenek erdőt alkotni. Lassan a tavak medre erdőgazdálkodásra válik alkalmassá.
Ha valami csoda folytán rengeteg eső esne, feltöltődnének a medrek, akkor is tíz évbe telne, míg a környék növény- és állatvilágának regenerálódása megtörténne. Márpedig tudjuk, csodák nincsenek. A város vezetése a Civaqua programban bízik, de mikor lesz belőle valami?
Most november van, és minden változatlan.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás