A leginkább Toldi által ismertté vált Arany János életének két rövidebb szakasza kapcsolódik Debrecenhez. Először tanulmányai okán tartózkodott a városban.
Szülei kései gyermeke volt Arany János. Hamar megöregedtek, így fiúkat nem tudták taníttatni, pedig eszes, szorgalmas és kitartó gyereknek bizonyult. Három–négy éves korában már írt, olvasott. Tizennégy évesen munkát kényszerült vállalni. Kisújszálláson segédtanítóskodott. Keresetéből finanszírozta tanulását. Nem sokkal később, 1833 novemberében a debreceni református kollégiumban folytatta tanulmányait. Mivel kevés pénze volt, a következő évben visszament Kisújszállásra, majd egy év múlva újra Debrecenbe. A kollégium a kor szellemi központja volt. A diákok a kötelező órákon túl irodalmi összejöveteleken, különböző művészeti körökben csiszolhatták tudásukat. Arany kitűnt jó tanulmányi eredményeivel, sokoldalú tehetségével. A kollégiumban kezdett írni, de szépen rajzolt, festett, szobrászkodott is.
Látszólag semmi akadálya nem volt tehetsége kibontakoztatásának, ezért mindenkit meglepett, amikor hirtelen otthagyta a kollégiumot és a Fáncsy és László vezetése alatt működő színésztársulathoz szegődött, ez azonban már április 1-jén föloszlott. Ekkor a Hubay által toborzott vándorszínész-csapathoz csatlakozott. Döntését valószínűleg a pénztelenség motiválta. Magán és szülein is szeretett volna segíteni, ehhez pedig jobban fizető állást kellett keresnie. A vándortársulatoknál azonban nem kapott komoly szerepet. Telepi György: A hívatlan képíró c. öt felvonásos vígjátékában is csak Márton inasa szerepét osztották rá. Az mindössze egy kétmondatos lehetőség. Élete tele volt gonddal, viszontagsággal, sikertelenséggel. Egy éjszaka édesanyja halálát álmodta, ezért elhagyta a társulatot, hazaindult. Hétnapi gyaloglás után érkezett Szalontára.
Az 1848-as forradalom Szalontán érte. Néhány verset és kisebb elbeszélést írt a folyóiratokba, néhány közéleti helyzetdalt is írt (Nemzetőr dal), de nem hozott létre jelentékeny esztétikai értéket. Szubjektív lírájának nincs mozgósító ereje. A kormány által megindított Nép Barátja c. lap szerkesztését nem vállalta el, csak nevét kölcsönözte neki. Nemzetőrként részt vett a szalontai századdal az aradi várostrom körüli szolgálatban, mintegy 8-10 hétig. Jegyzői hivatalát 1849 tavaszáig megőrizte.
1848 legvégén az osztrákok Budához közeledtek. A kormány és az országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét. Arany János itt jelentkezett a következő év májusában. A belügyminisztériumban kapott fogalmazói feladatokat. Július 2-án a kormánnyal és az országgyűléssel költözött a felszabadított Pestre.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás