Az identitászavarral küszködő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK-KLIK; két levélcím félév leforgása alatt) nyilvánvaló alkalmatlanságát jelzi, hogy a szerződésmódosításokkal párhuzamosan „futószalagon legyártotta” az érdekvédelem nélküli (nincs önkéntes befizetésre épülő kamarai tagság) nevelőtestületek tömegét. Szóbeli kényszerítések, pszichikai agresszió többrendbeli alkalmazása, zaklatások különböző formái – jelzik e durva jelenlétet.
Hiába az egyetlen ellenálló szakmai szakszervezet (PDSZ), a többit a lojálisan és financiálisan megosztó minisztérium arrogáns hatalomgyakorlásával lefékezi/letöri/. A demokratikus megszólalás egyetlen járható formáját ellenőrzi, titkosítja a tantestületek belső kommunikációját, kirúgással fenyegeti meg azt a tanárt, aki kontrolálatlanul szól az iskola ügyeiben, akár közvetítő-jó szándékkal is. Kiváló példa erre egy valódi eset, amikor egyik jóhiszemű, fiatal férfi ismerősömet 2013. november közepén iskolája helyettes igazgatónője kérte, hogy a többiekkel együtt bátran mondja el a véleményét a KLIK helyi intézménye eddigi működéséről, majd nem sokkal rá finom visszajelzést kapott hivatalos telefonon, hogy jobb, ha befogja a száját, mert még belül van a három hónapos alkalmazási időn.
A pedagógus már legalább három ciklus óta harmadlagos állampolgár (jogilag mindig vesztes; ha igaza van, utólag sosem kérnek tőle bocsánatot; értéktelennek, sőt élősködőnek/ ingyenélőnek állítják be valós és mediális jól fizetett „üzenőfüzetek”). Amikor szerződése (ma már akár kéthónapos is!) lejár, s felvetődik a hosszabbítás vagy a kinevezés, akkor alig számítanak szakma kvalitásai, pályán eltöltött évei egyáltalán, sokkal inkább a betagozódást segítő érvényesülési technikák (felső utasítás, káderpolitika, érdekek és haszonelvűség, vagyon, szimpátia, konformitás, buli-elhivatottság, ivás top-lista, szexuális vonzerő stb.) a perdöntőek.
Egykori Gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) vallás-és közoktatásminiszter egy kultúrország szellemi-lelki felemelésében látta a valamikori történelmi Magyarország megmentését (1924-28 közötti törvényei). A nevét bitorló, 58 milliárd veszteséget guánóként maga előtt görgető, közokirat-hamisító és arra késztető intézmény néhány vezetője azonban másképp értelmezi a szabadságot.
Nem elég a vezetők menesztése, több kell ennél, a KLIK megszüntetése és egy új, törvényes alapokra helyezett, a közakarton és a pedagógusok érdekvédelmén alapuló új, demokratikus intézmény felállítása.
Különben a 150 ezres, felegyenesedő, félelmetes erdő elindul Machbet ellen!
B. Sz.
Új hozzászólás