Jó lenne semmit se tudni arról, amit a Fidesz-kormány csinál, de sajnos, ez elképzelhetetlen. Az átmediatizált-átpolitizált világban - a legnagyobb fájdalmunkra - nem lehet megoldani, hogy ne tudjuk, éppen ki boldogtalanítja a népet köztársasági elnökként, s ki az, aki éppen eladja-elárulja-kifosztja-nyúzza a magyar népet miniszterelnökként. Nagy boldogság lenne nem látni-hallgatni kormányszolgálati tévét, rádiót, maga lenne az elízium, ha azt se tudnánk: eszik vagy isszák a Hír TV-t, az Echo TV-t, amely „műhelyeknek” munkatársai nyilván beszekundáznának egy olyan vizsgán, ahol a sajtószabadság lenne a tétel.
Sajnos arról is tudnunk kell, hogy nagy zajjal, kaotikus tájékozatlanságban zajlik a pénztárgépcsere fedőnevű új fideszbiznisz, a legújabb adóztatás is. Trógerül megy az egész. Sok a sötét folt, hogy mit miért és hogyan? Az üzlettulajdonosok eredménytelenül kapkodnak a víztoronyhoz, hiába kérdezgetik egymást, senki nem tud semmit. A legmagasabb szintek egyikén sem tud senki semmit. Csak az tudják: csinyáni kő. Nem tudnak tanácsot adni, s nem is mernek.
Elismerjük, nem könnyű úgy nyúzni a népet, hogy közben azt játsszuk: mi vagyunk a mi kedves, drága, egyetlen magyar népünk legnagyobb (sőt egyetlen) jótevője. Azt mondja a büdös ellenzék (hogy csuknák börtönbe minden tagját!), hogy – a Fideszsóder ellenére - soha nem adózott még a magyar nép annyit, mint az elmúlt esztendőben. Talán az „igazságos” Mátyás király idejében sarcolták utoljára ennyire hitvány módon a magyar jobbágyot.
De vissza a pénztárgépügyhöz:
1. már aki kérdezni mer, az egy szabotőr
2. senki nem tud semmit,
3. senki nem mer tudni semmit (mert ebben a fideszországban fideszmódra rend van)
4. kihozzák a gépet? Vagy érte kell menni? – válasz nincs
5. beszerelik vagy nekünk kell beszerelnünk? – válasz nincs
6. tanít bennünket valaki az új gép működésére vagy nekünk kell kiszopnunk az ujjunkból? – válasz nincs
7. használt termékek árusításának esetére miért nincs az új gépen „Használt termék” billentyű? – válasz nincs
Azt beszélik az emberek, márpedig azok beszélnek, vagy kell vagy sem (hogy csuknák börtönbe az összes fidesz-ellenes tahót csecsszopótól az aggastyánig!), termelik ugye a folklórt folyton-folyvást. Jó, hát csak olyan flaszter ízű városi folklórt, de akkor is.
Szóval azt beszélik, hogy valami fideszközeli cég(ek)nek óriási biznisz ez.
Aszongya Pesten a vezér a vazallusának: te, hogy tudnak megélni ezek a bótosok ott vidéken? Hogy nem döglöttek ezek már éhen? Biztos lopnak meg csalnak. Létezhetetlen, hogy a szabályaink mellett ezek élve tudjanak maradni. Mivel élnek, bűnösök. Cseréljük le az összes számítógépet, kapcsoljuk fel a műholdra, s vegyünk fel vagy ötezer embert, akik az adóirodaházban egész nap skubizzák az üzletmenetet, s akkor elkapjuk őket. A priccsen fognak elrohadni.
S lőn!
El akarják kapni a kicsiket meg a közepeseket. A szuperhipermegamarketek mindig tág tüdővel röhögtek minden magyar kormány mindenféle sápadt próbálkozásán. A kicsiknek bezzeg beletörik most (is) a gerincük. Ha most valaki „elfelejt” számlát adni egy kiló kenyérről, le lehet ültetni vagy öt esztendőre.
Igen, kedves „fülkés” úr, kisemmizett honfitárs! Ez a drága népbarát, népimádó kormány úgy szeret téged, bennünket, hogy megfojt egy kanál vízben. Jó haldoklást!
Úgy látszik, Orbán hiába tanult a világ legrégebbi demokráciájában. Nem fogott a feje, van az úgy, hiába tanulta, kifogott szegényen az a sok emberjog, polgárjog stb. A demokrácia bölcsőjében csak sztálini despotálást tudott tanulni. Nem tudni, hogy csinálta. Landonyba’ (vagy hun a kórságba’ tanult) moszkovita iratokat tanulmányozott. Ehhez ért, az agyonellenőrzéshez. Azt is ellenőrizni akarja pénztárgép-műholdas-ürüklékvizsgáló módon, hogy mit reggeliztünk tegnapelőtt.
(fogarasi)
Új hozzászólás