1848. március 15. eseményeit mindenki ismeri. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legismertebb napja. A történészek kezdetnek azonban korábbi dátumot tartanak.
A pozsonyi országgyűlésen 1848 februárjáig alig történt valami. A felsőház és V. Ferdinánd uralkodó minden lehetséges módon akadályozták a magyarok reformkezdeményezéseit. Nem tudni, hogyan alakult volna az ország sorsa, ha az európai forradalmak közbe nem szólnak. Az itáliai felkelések, a párizsi és prágai megmozdulások váratlanul változtatták meg a helyzetet.
A Habsburg uralom nehéz napjai következtek. Itáliába osztrák csapatokat vezényeltek, de a kincstárban nem volt pénz. Bankcsőd réme fenyegetett. A birodalomnak kevesebb volt a bevétele, mint a kiadása. Az olaszok például nem vettek dohányt, nem játszottak lutrin, emiatt tíz millió forinttal kevesebb folyt be a kincstárba. Közben az Itáliában állomásozó sereg fenntartása havi 3 millió forintot emésztett fel. Közgazdászok szerint egy háború menthette volna meg a Habsburgokat. Zsákmánnyal, elkobzással, hadisarccal lehetett volna javítani az államháztartás hiányán.
Osztrák oldalról kapóra jöttek a forradalmak, hiszen a felkelt nép nem volt egységes, alig felfegyverzett, szervezetlen. Reguláris alakulatok számára könnyű préda. Győztesként kemény feltételeket támaszthattak (lásd a Haynau rémuralom és a Bach-rendszer kilenc éve).
A párizsi forradalom hírére az emberek megrohanták a bécsi bankokat. Papírpénzeiket nemesfémekre igyekeztek váltani. A pánikot és a felkelések terjedését felismerve, Kossuth Lajos 1848. március 3-án, az alsótábla ülésén előterjesztette felirati javaslatát. Kossuth a birodalom bajaiért Bécset tette felelőssé. A magyaroknak és az osztrákoknak is alkotmányos kormányzatot követelt. Javaslatát egyhangúlag fogadták el, de a felirat a felsőtáblán elakadt, mert István nádor és a többi főméltóság Bécsbe sietett, nélkülük pedig nem lehetett ülést összehívni. Március 13-án fordult a kocka. Az osztrák fővárosban felkelt a nép. Metternich kancellárt elzavarták, a beijedt felsőtábla pedig ellenvetés nélkül fogadta el a felirati javaslatot, azaz két nappal a pesti forradalom kitörése előtt Kossuth Lajos már komoly politikai eredményt tudott felmutatni.
1848. március 3-át ezért tartják a szakemberek a forradalom kezdetének.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás