Zöldről lesz szó. Nem zöld határról, ahol százszámra özönlenek a menekültek Magyarországra. Nem honi zöld pártról, de még nem is a környezetvédő zöldekről, hanem zöld hullámról.
Hazánkban hullámból is akad bőven, legyen az bisztró, a strand hullám medencéje, vagy a MÁV szezonális, a Balaton északi partján állandóan késő Kék Hullám sebesvonatjai. De ez a zöld hullám miskolci.
De kezdjük az elején! Hogyan kerül a miskolci zöld hullám egy debreceni online újság témái közé? Azonnal szolgálok a magyarázattal. A rendszerváltás után, nyolc éven keresztül, az szdsz-es Hevessy József irányította Debrecent. 1998-ra önkormányzati választásokat írtak ki. Tavasszal az országgyűlési választásokat a Fidesz nyerte meg, így az őszi helyhatóságin is a narancssárgák jelöltjét várták befutónak. Feltűnt a politikai színen egy Kósa Lajos nevezetű úriember, aki aztán nem fukarkodott az ígéretekkel, többek között a város közlekedési lámpáinak szinkronizálásával, zöld hullámok kialakításával hitegetve a nagyérdeműt.
Nos, az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó. A mai napig is jó néhányan Kósa Lajos nevének emlegetésével közlekednek. Nem értik, hogy Kósa úr tizenhatéves regnálása alatt hogy nem lehetett összehozni egy tisztességes, működő zöld hullámot? Elvileg megvannak, működnek, csak folyamatosan haladni nem lehet. A Kassai úton, ha három-négy lámpát sikerül menni, az már siker. Ugyanez a helyzet a Füredi és a Böszörményi úton. Még rosszabb a helyzet, amikor a közlekedési lámpák rövid programra váltanak, ezzel teljesen szétzilálva a hullámot. Az autósok próbáltak a szabályos 50 km/h-s sebességgel hajtani. A harmadik, negyedik lámpához garantáltan pirosra érkeztek. Hatvannal, sőt hetvennel sem megy. Aztán ott vannak még a tolakodók, a befurakodók, a hirtelen, irányjelzés nélküli sávváltók, akik lassítják, megakasztják a forgalmat.
A minap Miskolcon jártam. Ha nem láttam, nem lettem volna részese, el sem hittem volna. A borsodi székhelyet a 3-as úton, Nyékládháza felől értem el. Az első lámpától a Győri kapuig egy hullámban, megállás nélkül hajtottam végig. A Miskolcot ismerők bizonyosan átérzik ennek a hírnek az értékét, akik pedig nem, azoknak csak annyi, hogy majd nyolc kilométert hajtottam egy zölddel. A helyiek, illetve a városba gyakran látogatók tudják, hogy semmi mást nem kell tenniük, mint felvenni az egyenletes ötvenes tempót és sokat haladhatnak. Nincsenek cikázó, gyorshajtó, furakodó autósok. Azok is rájöttek, hogy többre mennek az egyenletes tempóval, ráadásul szabálytartó viselkedésüknek kettős a haszna: ők is haladnak, a többiek is. Ez ennyire egyszerű.
Helyi és máshonnan érkezett autósok rossz véleménnyel vannak a debreceni közlekedési morálról. A cívis sofőröknek el kellene menniük Miskolcra, leckét venni normális közlekedésből. Azoknak szintén érdemes lenne felkeresni a borsodi várost, akik a debreceni közlekedési lámpák programozásával foglalkoznak.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás