Az elmúlt néhány év megváltoztatta mindenki életét és szokásait. Sok mindenben áttértünk a személyes jelenlétről a virtuális vagy online megoldásokra. Gondoljunk csak arra, hogy mennyivel többet vásárolunk online vagy akár beszélgetünk a barátainkkal a különböző online platformokon. Vajon a sportolási szokások kivételt képeznek ez alól? Ilkei-Hajós Krisztina személyi edzővel beszélgettem erről a kérdésről. Évek óta Krisztivel edzem, akiben egy nagyon profi szakembert ismertem meg.
- Honnan ered nálad a sport iránti vonzalom?
- Általános iskolában egyáltalán nem voltam egy erős, kötélmászó vagy játszótéren helyezkedő kisgyerek, aki mindenhova fel akar mászni. Viszont volt egy nagyon kedves testnevelő tanárom, aki egyben családi barát is volt. Ő volt az, aki jobban rám fókuszált a tesi órákon és megmutatta, hogy valójában mennyire tehetséges vagyok. Így végül a testemnek és adottságaimnak köszönhetően én lettem a kiemelkedő teljesítményű gyerek a sportágamban.
- Hogyan alakult az általános iskola után a sporttal való kapcsolatod?
- Valójában nem volt kérdés, hogy a főiskolán testnevelő szakra mentem. Onnantól kezdve gyerekekkel foglalkoztam. Nyolc évig tanítottam általános iskolában, ahol osztályfőnök és testnevelő is voltam.
- Azóta áttértél a felnőttekkel való edzésre. Mi az, ami nagyon más?
- Igen, az élet úgy hozta, hogy otthagytam az iskolát és áttértem a felnőttek edzésére, nem tanítok már gyerekeket. Nagyon érdekes látni a párhuzamot. Itt is sokszor kerül előtérbe az, ami a gyerekeknél: csak mondogatják, hogy én nem vagyok gyors mozgású, nagyon lusta vagyok, nem vagyok egy sportos alkat. Emellett az is probléma, hogy nehezen állnak fel a rohanó hétköznapi életükből, szinte még azt sem tudják néha, hogy hol van a kezük, lábuk. Felemelő érzés látni, hogy amikor rájön, hogy megy ez neki, előjönnek az ösztönök és rögtön nagy sikerélménye lesz. Megtanulják, hogy mi is az a testtudat, megismerkednek a saját testükkel.
- Milyen változásokat hozott az elmúlt pár év? Hogyan tudtatok alkalmazkodni a megváltozott környezethez ebben a szakmában? Az online edzésformára való átállás mennyire volt zökkenőmentes?
- Eleinte mindenki részéről visszahúzódás volt tapasztalható. Mindenki kivárt, hogy vajon meddig fog tartani ez a helyzet. Aztán, amikor hetek teltek el, és még mindig nem látszott, hogy feloldanák a korlátozásokat, sokan elkezdtek érdeklődni. Rájöttek, hogy ennyi időt mégsem szeretnének mozgás nélkül tölteni. Persze, voltak, akik hátradőltek és megadták magukat a kifogásnak, hogy most úgysincs lehetőség, ezért jogosan nem mozognak. Viszont voltak, akik épp a mozgáshiányos karanténlét miatt döntöttek úgy, hogy mégis szükséges egy kis mozgás, még ha ilyen egyéni formában is. Az elején itt is volt egy „betanulási” folyamat, mind nekem, mind a vendégeknek. Ki kellett tapasztalni, hogy milyen szögben jó a kamera, mit hova tegyünk és hogyan állítsunk be. Nekem is jobban figyelnem kellett, hogy hova nézzek, mit látok és hogyan látok. Az a véleményem, hogy az ember gyorsan alkalmazkodik.
- Mekkora volt a legnagyobb távolság, amit áthidaltatok online edzés formájában?
- A karantén elején több vendégem is elutazott külföldre. Így csoportos online órán volt, hogy többen különböző országokból csatlakoztak be (lakott akkor vendégem Hollandiában, Németországban és Skóciában), mellette volt, aki itthonról, az otthonából jelentkezett. Úgyhogy teljesen nemzetközi edzésünk volt. Érdekes volt ezt is megtapasztalni.
- Mennyire tud hatékony lenni egy online edzés? Van ilyen szempontból eltérés a normál, személyes edzéshez képest?
- Nagyon hatékony, ilyen szempontból nem látok nagy különbséget. Az egyéni fejlődéseket szépen nyomon lehetett követni mindenkinél. Abszolút látványos volt a változás. Arra nagyon figyelek, hogy a mozgás során a korrigálás is hatékony legyen. Természetesen ebben az esetben más a helyzet, nem tudok odamenni és megigazítani a végtagot, hogy helyes legyen a mozgás. Online edzésnél jobban a verbális kommunikáció kerül előtérbe, így tökéletesen működik kamerán keresztül is. Folyamatosan kérdezek, hogy érzi-e ezt vagy azt az izmot. Illetve kamerán keresztül is nagyon jól lehet látni a mozgást. Sőt, az elmúlt évek alatt szerintem csúcsra fejlesztettem ezt a képességemet, olyan, mintha már minden szögből látnám a vendégem. A szemem teljesen átállt erre.
- Milyen eszközöket lehet az otthoni edzések alkalmával használni? Miket szerezzenek be otthonra?
- A karantén elején nagyon kreatív megoldások születtek. Különböző háztartási eszközöket, bútorokat használtunk, ha épp valakinek nem voltak súlyzói. Volt olyan vendégem, aki könyvekkel, egy másik pedig sóval megpakolt hátizsákot használt, de arra is volt példa, hogy egyszerű vizespalackkal edzettünk. De az ágy vagy egy szék is nagyon hasznos kiegészítő kellék tud lenni. Kifejezetten törekedtem arra, hogy hogyan tudunk feldobni egy-egy standard gyakorlatot. Az így megújult feladatok által új impulzusok érték a régi vendégeimet is. Jelezték is, hogy adott esetben jobban elfáradtak vagy másképp fáradtak el, mint, amikor személyesen a mozgásstúdióban edzettünk. Valahogy sokkal inkább kerültek komfortzónán kívül.
- Most, hogy a korlátozásokat nagyrészt feloldották, mit tapasztalsz? Teljesen visszaáll minden a régi kerékvágásba az edzések terén?
- Természetesen vannak vendégeim, akik alig várták a személyes órákat. Volt, akinek unalmas volt már otthon. Elvégre az ember társas lény, illetve nagyon jó közösség alakult ki a csoportos órák alatt, ezért kifejezetten szeretnek is együtt edzeni. Sok vendégem viszont azóta is online edz, sőt, vannak, akik kifejezetten ragaszkodnak hozzá, hogy ez az online edzési forma is fennmaradjon, mint lehetőség. Hiszen, ha belegondolunk, kényelmesebb és egyben időt is spórolnak vele. Nem kell utazni, könnyedén, otthon végezhető, öltözés és tisztálkodás is a saját megszokott helyen történhet. Mondhatni, most egy hibrid üzemmódban működünk, de természetesen így szép az élet. Mindig tanulunk valami újat és alkalmazkodunk az új körülményekhez.
Dr. Danis Erika
Új hozzászólás