A debreceni túravágyók gyakori utazási célja Tokaj. Sokan a várost nemcsak a bor kedvéért keresik fel, hanem élnek a természet kínálta lehetőségekkel, és eveznek a Tiszán, paplanernyővel vitorláznak a szelek szárnyán, vagy megmásszák a Tokaj hegyet.
A magaslat több módon érhető el. A tokaji vasútállomástól a piros jelzésen, a város főterét érintve indulhatunk csúcstámadásra. A piros megkerüli a csúcsot, Tarcalra tart. Mászási célunkhoz a piros háromszöggel jelzett ösvényre kell térni. Szintén az állomásról indulva, zöld jelzésen, a Szerelmi pincesor előtt elhaladva, kapaszkodhatunk felfelé. Az 524 méteres tető megmászása nem könnyű feladat, hiszen a turistautak felfelé állandóan emelkednek. Visszafelé sem könnyebb, mert a folyamatos lejtmenettől előbb-utóbb remegni kezdenek a lábizmok.
Bodrogkeresztúr felől a piros kereszt turistaúton mászható meg a Tokaj hegy. A vulkanikus kúp egy hat kilométer hosszan elnyúló, állandóan emelkedő, ezért a természetjárók által csak tüdőköptetőnek nevezett „szoknyáján” át érhető el. A Bodrogkeresztúrt Tokajjal összekötő útról indulva, kb. fél kilométer megtétele után érdekes természeti képződményhez érünk, s haladunk benne megint kb. fél kilométert. Löszútról van szó. A mélyedés, mely mindössze két-három méter széles, fölé tíz-tizenöt méter magas löszfalak merednek. A felső végen kibukkanva gyönyörű kilátás nyílik a Zempléni-hegység keleti oldalára. Tiszta időben jól látható a távolabbi, már a Felvidéken emelkedő Királyhelmeci hegy, beljebb a Vihorlát, s ha szerencsénk van, akkor az Ungvár környéki csúcsok is felsejlenek a távolban.
A hegy tizenhat négyzetkilométeres területéből tizenkét négyzetkilométernyi lösztakaróval fedett. Vastagsága változó, átlagosan tíz-tizenöt méterre tehető. A lösz kvarcból, földpátokból, csillámból, kalcitból, agyagásványokból tevődik össze. Rendkívül kis szemcseméretű, laza rétegű, emiatt könnyen kimosódik. A Tokaj környéki lösz utakat is a csapadék víz alakította ki. A szurdokokat az időről-időre aláömlő víz folyamatosan mélyíti. Tokajt az alázúduló sáros víz a legutóbbi időkig számtalan alkalommal öntötte el.
A lösz utak a szőlőtáblákhoz jutás gyakran egyetlen lehetősége. A szőlősgazdáknak a járhatóság fenntartása komoly gond és munka. A járatokat minden nagyobb esőzés után jelentős mennyiségű hordalék teszi járhatatlanná. Megtisztítása napokig is eltarthat.
A nehézségek ellenére a turista számára élmény egy ilyen mélyedésben haladás. A löszfalakból kiálló gyökerek, a partfalban megkapaszkodó növények változatos telepei, a meredekben fészkelő gyurgyalagok sokasága, a lösz megindulását megakadályozó mesterséges falak sokszínűsége és a párás, nedves mikroklíma, emlékezetessé teszi a gyaloglást.
Tokaj hegy oldalában négy hosszabb lösz út ismert. A közvetlenül a városból induló felső végén található a Rákóczi kút. A fáma szerint a fejedelem, több alkalommal is Tokajban időzve lelt rá a kútra, és ivott vizéből.
A lösz utak kevésbé ismertek a Tokajt látogatók körében. Pedig a felkeresésükre mindenképpen érdemes időt szánni.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás