A világ számos pontján találhatunk helyet, ahol a tél űzése a vidámságról, táncról és legfőképpen a maskarákról szól (Riói karnevál, velencei karnevál). Ilyen a busójárás is, a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása. Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Újabban a farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek maskarába, báránybundába öltöznek. A busó öltözet része a faragott maszk, gyapjúból kötött cifra harisnya, öv (ami marha kötélből áll), bocskor és egyéb kiegészítők (kereplő, kolomp és más zajkeltők). Napjaink, avagy a 21. század busói modernizálódtak (gumicsizma, fejkendő, arcvédő álarc)
Kereső
Legújabb írások
Díszpolgár a Facebookon
Képtár
A legtöbbet olvasott
A hét verse
Ahogyan a szobrász
önti a gipszet
a halhatatlan
arcra, azonkép
öntjük mi céhesek-
mívesek szavunknak
anyagát és várunk,
várunk, míg a kíntól
kővé nem mered.