Környezettudatos Debrecen és a szemetelők

Szándék és megvalósulás

Debrecenről sok mindent lehetne leírni, csak éppen azt nem, hogy a város vezetői számára az élhető környezet kialakítása nem elsődleges. Elég csak gondolni nemrégiben a Future of Debrecen nevű mozgalom megalakulására vagy éppen a Zöld Város programra, ami uniós forrásból tizenegy városrészben, többségében lakótelepeken lévő zöldterületek, parkok, játszóterek, sportpályák korszerűsítését, építését foglalja magában.

Ezenkívül faültetési programokban is rendszerint részt vesznek az illetékes városatyák, amire jó példa volt a Vágóhíd utca és a Budai Ézsaiás utca közötti Alma máter liget beültetése csaknem hetven darab japán díszcseresznye fával. Továbbá a Föld napján egy figyelemfelkeltő darázsgarázs kihelyezésével újabb szimbolikus gesztust tettek a város lakossága felé, tudatosítva bennük, hogy tényleg a szívügyük a helyi natúra megóvása. Ez mind szépen és jól hangzik, de hiába vannak ezek a jól kinéző intézkedések, ha a környezetvédelem alfája és omegája nem igazán teljesül a gyakorlatban.

Kijelenthetjük, a szemetelés elleni küzdelem terén van még miben javulni.
Van ugyanis egy olyan bosszantó jelenség, amire pár éve lettem figyelmes, amióta a belvárosban élek, az pedig az úgynevezett kukabúvárok megjelenése, akik szemétszállítási napokon tűnnek elő a semmiből, és aprólékosan, nagy műgonddal elmerülnek a tárolókban, nagy kincsek után kutatva. Ilyenkor általában visszaváltható göngyöleg, alumínium sörös doboz vagy esetleg más kiselejtezett ruhadarabja a zsákmány. Félreértés ne essék… nem ítélem el ezeket az embereket, mert mindenki meg szeretne élni valamiből, de legtöbbször annyi tisztesség nincs bennük, hogy kulturáltan tegyék meg mindezt, így azzal szembesülnek az ott lakók, hogy szét vannak dobálva a delikvenseknek nem tetsző lomok. Egy ilyen akció után pedig nem a legszebb arcát mutatja meg az érintett lakótelep vagy utca. Az pedig minden, csak éppen nem élhető környezet.

„Az emeletes házakban élőknek nincs privát terük a szabadban, csak az a pár négyzetméteres kis erkély vagy az sem, így a lakókörnyezet rendezettsége sokaknak pótolhat valamit ebből az űrből. Éppen ezért elszomorító és egyben felháborító is, amikor azt tapasztalom, hogy turkálnak a szemetesekben, és rendezetlenül hagyják maguk után a területet”- mondta az egyik lakó kérdésünkre.

Pedig azt nem lehet mondani, hogy próbálkozások ne lennének ez ügyben, hiszen a környezettudatosság jegyében a cívisvárosi szemétszállító vállalat kihelyezett a város több pontján is szelektív hulladékgyűjtőket, hogy ne a földre vagy a természet lágy ölébe kerüljenek ezek a feleslegessé való hulladékok. A fentebb említett kukabúvár jelenség azonban érvényes ezekre a szelektív szigetekre is, ahol főleg a betétdíjas üvegek és a műanyag flakonok gyűjtésére kihelyezett alkalmatosságokat kutatják át nem a legkorrektebb módon a portyázók. Ha pedig ez nem lenne elég, egyes lakók igencsak furcsán szokták értelmezni a hulladékgyűjtés fogalmát, hiszen egyszerűen csak a gyűjtőszigetek mellé leteszik a kommunális vagy építési hulladékot is, arra számítva, hogy a következő ürítésnél úgy is elviszik majd a szemétszállító cég illetékesei. (Erre a jelenségre nem volt nehéz elrettentő példákat találnom a lakóhelyemen, amit a képeken jól lehet látni.)

Ez azonban nem így van, mert ezeknek az elszállításáról az önkormányzatnak kell gondoskodni, ami nem olcsó mulatság, hiszen a becslések szerint több tíz millió forintos tételt tesz ki évente.  Jó, ha tudjuk azonban, azért is lett létrehozva városi hulladékudvar, hogy oda egyszer egy évben bárki bevihesse díjmentesen, kétszáz kilóig a szilárd, lakossági forrásból származó szemetét. Viszont a közelmúltban az István úti létesítmény leégése miatt az Ideiglenes Hulladékudvar a Regionális Hulladékkezelő Telepen kapott helyet, a Vértesi úton.

A hab a tortán azonban mégis a lomtalanítások idején van, hiszen ilyenkor, ahogy szokták volt mondani: szabad a vásár! Olyan, mint egy hétvégi nap a zsibogóban, igencsak nagy az érdeklődés, és ekkor is, ki tudja honnan, de idejében megjelennek akár nagyobb gépjárművel is és nem számít az, hogy rossz az a hűtő vagy éppen lyukas a lábas, annak bizony hamar lába kél. Ezzel egyébként szabálysértést követnek el, hiszen ezek a közterületre kitett tárgyak valójában már a város vagy az illetékes szemétszállító társaság tulajdonának számítanak. Ezt nyomatékosítandó pár éve jogszabályban is rögzítették azt, hogy a „lomizás” és „guberálás” is szabálysértésnek számít. Miképp az is vétkes, aki nem a megrendelt lomtalanítás apropóján szabadul meg a feleslegessé váló tárgyaitól, és közterületen elhelyezi azokat, ugyanis az is illegális hulladéklerakásnak minősül.

Ezekre a fent említett áldatlan állapotokra mi lehet a végleges megoldás? A szemléletformáló törekvések ellenére úgy tűnik, egyelőre semmi. Ugyanis hiába vannak törvénybe rögzítve, hogy ezek a tevekénységek szabályellenesek, nincs igazán visszatartó erő, hogy elejét vegyék a szemetelésnek. A másik ok pedig, hogy nehezen lehet beazonosítani és büntetni az elkövetőket.

Ezzel kapcsolatban a városvezetés álláspontját szerettük volna megtudni, akik hosszas várakozás után a szerkesztőségünkhöz eljuttatott válaszban az illegális szemetelést megelőzendő törekvéseiket is megosztották velünk:

A Zöld Város Program keretében a projektek műszaki tartalmában helyet kapnak nagy felbontású, képfeldolgozó intelligenciával ellátott rendszerbe foglalt közbiztonsági kamerák is, melyekkel jelentősen visszaszorítható a lakosság jogellenes magatartása. Az Önkormányzat több polgárőr egyesülettel kötött támogatási szerződést, amely a működésen túl vadkamerák beszerzését is tartalmazza. Ez az eszközbeszerzés jelenleg folyamatban van. A kamerák beüzemelésével hatékonnyá válik a megfigyelés, és várhatóan visszaszorul az illegális szemetelés. Mindezek mellett további hulladékudvart is tervezünk kialakítani Debrecen más területén, ezzel is elősegítve azt, hogy a lakosoknak ne kelljen túl messzire elszállítani a szemetet. Folyamatban van az a beruházás is, melynek eredményeképpen létrejön a városban egy regionális hulladékválogató üzem, mely szintén a fenntarthatóságot szolgálja majd a jövőben.”- áll a környezetvédelemért is felelős Zöld munkacsoport válaszában.  

Ezen kívül a debreceni önkormányzat is csatlakozott a 2019-ben elindított „Te Szedd! De inkább ne dobd el!” kezdeményezéshez is, amely a szemetelés megelőzésére és környezetünk megóvására szólította fel a debrecenieket. Ehhez hasonló mozgalom egyébként már létezik 2016 óta Svédországban is, az úgynevezett „plogging”, amelynek lényege, hogy futás közben szedik a szemetet zsákokba, ami duplán hasznos, hiszen több kalóriát is el lehet égetni, és megtisztítják az erdőket és cserébe még jóleső érzés is valami hasznosat cselekedni. Valamint életre hívták a városban az úgynevezett zöld munkacsoportot a fentebb említett Future of Debrecent, amelynek tagjai környezet- és természetvédelmi szakemberek, illetve olyan ismert debreceniek (Senánszky Petra többszörös világ és Európa bajnok uszonyos úszó, Váradi Ferenc rádiós műsorvezető), akik szívügyüknek tekintik a város jövőjét.

Talán ezekben a mozgalmakban rejlődhet a megoldás kulcsa globális és országos szinten is, hiszen egyértelmű, hogy nagyobb társadalmi felelősségvállalás és odafigyelés kellene az emberektől, és az, hogy ne a kényelem oltárán legyen feláldozva környezettudatosság, mert akkor a környezetszennyezés fog végül nyerni.

Faragó László János

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.