Irodalmi berkekben Dosztojevszkijről (1821-1881) megoszlanak a vélemények. Az egyik tábor szerint Dosztojevszkij az orosz realizmus nagy alakja, mások még írónak sem tartják.
Az utóbbiak álláspontja szerint műveiben nincsenek leírások, alkotásai csupán párbeszédekből, monológokból állnak. Bár Dosztojevszkijt realistának tartják, regényei szereplői a legváratlanabb dolgokat cselekszik, vagy meghökkentő módon reagálnak. Műveiben mégis a legtermészetesebb módon történnek gyilkosságok, öngyilkosságok. Mint az életben. Legismertebb regényében, a Bűn és bűnhődés-ben, a főhős, Raszkolnyikov is gyilkosságra vetemedik. Uzsorását, egy öregasszonyt azért öli meg, mert reménytelenül eladósodott (az eladósodás műveinek visszatérő motívuma). Kellett a pénz. Terve végrehajtását komoly lelki tusa előzte meg. Ekkor és a gyilkosság utáni állapot ábrázolása okán a művet lélektani regényként is számon tartják. A gyilkosság leírása szenvtelen naturalitással történik. A Bűn és bűnhődés krimi is, hiszen a gyilkosság miatt megindult nyomozás az alkotás második részének vezérfonala.
A művészek többsége bohém, kicsapongó, szenvedélyes életet él. Gondoljanak csak Ady Endrére, aki például Debrecenben párbajozott is; Jókai Mórra, aki idős korában nálánál ötvennégy évvel fiatalabb lányt szeretett, vagy a nőfaló Kolozsvári Grandpierre Emilre. Dosztojevszkij szenvedélye a szerencsejáték volt. Ennek okán súlyos adósságokba keveredett, melyeket csak élete végére sikerült rendeznie. Rulettveszteségei elképesztő méreteket öltöttek. Oroszországból menekülve, már Párizsban tartózkodva került olyan anyagi helyzetbe, hogy adóssága rendezésére bármilyen megoldásra hajlandó volt. A Párizsban élő orosz emigráns, Sztyellovszkij tett egy ajánlatot. Dosztojevszkij egy hónap alatt ír számára egy regényt. Ha teljesíti a feltételt, akkor adóssága rendezésre kerül, ha nem, minden eddig megírt művének kiadói joga az ajánlatot tevő birtokába kerül. A mű elkészülésének határidejéül 1866. október 31-ét szabta meg. A beteg író elfogadta az ajánlatot. Barátai tanácsára felfogadott egy gyorsírót, Anna Grigorjevna Sznyitkinát, akibe a munka során bele is szeretett és később feleségül vett. Az író napi tíz-tizennégy órát dolgozott és határidőre elkészítette A Játékos c kisregényét.
A mű szórakoztató történet a szerencsejáték világáról. A főhőst ellenállhatatlan erővel ragadja magával a szerelem és a játékszenvedély. A fiatal főhőst szerelme sodorja a játékhoz. A szerencsejáték rabjává válik. Arra gondol, hogy a számító gondolatmenet legyőzi a vak szerencsét. A történet előrehaladtával az érzelmeken felülkerekedik a játékszenvedély, a rulettezés tébolya. A műben egyszerűen követhetetlenné válik az élet és a játék határvonala. A játék életté válik, az élet pedig játékká. A főhős szenvedélyeinek taglalása mellett Dosztojevszkij megrajzolja a külföldön tartózkodó gazdag oroszok költekező, gyökértelen életét.
A regényből 1997-ben angol-magyar koprodukciós film készült, melynek rendezője Makk Károly.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás