Mit tehetünk, ha rájövünk, már amennyiben tudatosul, hogy egy termékbemutatón a bolti vételár többszöröséért vásároltunk? A túlzott haszonnal történő értékesítés már nyílt titoknak számít. A helyszínen azonnal kell dönteni egy kihagyhatatlannak tűnő több százezer forintos termék további sorsáról, ami életminőségünk javulását ígéri. Akár aznapi szállításkor kell fizetni, vagy hitelszerződés aláírásával biztosítani a vételárat.
A felmerülő problémákat az okozhatja, hogy már a helyszínen alá kell írni különböző papírokat, amiket kevesen olvasnak el részletesen, vagy egyáltalán. Sajnos a vevőt illető jogokról nem megfelelően tájékoztatnak, csak a döntést sürgetik, vissza nem térő alkalomra hivatkozva. Így, még ha később el is állnánk az üzlettől, a cégek többnyire próbálnak kibújni kötelezettségük alól. Marad tehát a megbánás, a kifizetett tanulópénz hiánya és a fogadkozás, hogy többet nem hagyják magukat átverni.
Hiába hallunk tanulságos történeteket ismerősöktől, hogy miket vásároltak, és hazaérve, utánanézve többszörös árat fizettek egy-egy ígéretesnek és nélkülözhetetlennek tűnő termékre. Legyintünk sok esetben, hogy velünk ez nem történhet meg, csak a szórakozás, időtöltés kedvéért mozdulunk ki otthonról. Talán egyetértünk, hogy legveszélyeztetettebb a nyugdíjas korosztály. Ők gyakran vannak egyedül, kevés fix jövedelmükből sokan álmodni sem mernek egy kirándulásról. Egyszer csak felkínálják nekik a kihagyhatatlan lehetőséget, akár tudatában vannak, akár nem, hogy egy termékbemutatóra indulnak.
Érdemes tisztában lenni, és legfőképp élni jogainkkal, amikről a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségtől kértünk tájékoztatást.
A következőket nyilatkozták:
A fogyasztót a termék átvételétől 14 napos, indokolás nélküli elállási jog illeti meg. A vállalkozás ilyen esetben haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül köteles visszatéríteni a már megfizetett vételárat. Amennyiben a vállalkozás ezt nem teszi meg, úgy a fogyasztó igényének érvényesítése érdekében Békéltető Testülethez, vagy bírósághoz fordulhat.
Ugyanakkor érdemes először a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordulni, mivel eljárásuk illetékmentes. A hatóság ellenőrzi, hogy a vállalkozás eleget tett-e a vonatkozó kormányrendeletben foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek, sőt meg tudja vizsgálni az egyes termékekhez fűzött lényeges állítások valóságtartalmát is. Amennyiben ebben a körben jogsértést tapasztalnak, úgy szankcióval tudják sújtani a termékbemutatós céget.
Érdemes még tudni az alábbiakat:
A termékbemutatót tartó vállalkozás a szerződéskötéskor köteles tájékoztatni a fogyasztót a 14 napos, indokolás nélküli elállási jogáról. Ha ezt nem teszi meg, akkor az elállási jog 12 hónappal meghosszabbodik. Az elállási jog ebben az esetben azt jelenti, hogy a fogyasztónak akkor is visszajár a már kifizetett vételár(részlet), amennyiben a termék hibátlan, de a vásárló meggondolja magát. Az elállási nyilatkozatot a későbbi bizonyíthatóság érdekében célszerű ajánlott levélben feladni annak a vállalkozásnak a székhelyére, amelyikkel a szerződést kötjük (sokszor más vállalkozás tartja a termékbemutatót, és más a szerződő fél), továbbá amennyiben a termék már átvételre került, úgy azt is vissza kell küldeni saját költségen. Elállási nyilatkozat mintát tartalmaz a vonatkozó kormányrendelet 2. számú melléklete, de nem kötelező azt használni. Főszabály szerint a termék visszaküldésével kapcsolatos költség a fogyasztót terheli, de amennyiben az postai küldeményként nem küldhető vissza, akkor a vállalkozás saját költségén köteles visszaszállíttatni. Akkor is a vállalkozás terhére esik a visszaszállítás költsége, amennyiben nem tájékoztatta a fogyasztót arról, hogy főszabály szerint az a fogyasztó költsége.
A vállalkozás köteles az elállási nyilatkozat kézhezvételét követő 14 napon belül visszatéríteni a fogyasztónak a már kifizetett vételárat.
Fontos tudni, hogy amennyiben a termékbemutató során megkötött szerződés mellett a fogyasztó valamilyen járulékos szerződést is kötött (jellemzően hitelfelvételről), akkor az elállási nyilatkozat automatikusan azt a szerződést is felbontja. A termékbemutatóval foglalkozó vállalkozás köteles erről tájékoztatni a hitelt nyújtó pénzintézetet.
Tipikus esetnek számít, amit egy neve elhallgatását kérő ismerősöm osztott meg. Mivel egészségi állapota meggyengült, kapott az alkalmon, amikor telefonon hívták egy ingyenes állapotfelmérésre. Egy fővárosi címet keresett, amit nehezen megtalálva egy többszobás lakásban kötött ki barátnőjével. Ott vált számukra nyilvánvalóvá, hogy termékbemutatóra érkeztek. Az ígért vizsgálat miatt maradtak. Persze, felajánlották, hogy problémáira megoldással szolgál két mindent gyógyító termékük is rendkívül jutányos áron. Amikor az ember nincs jól, hiszékennyé válhat, így előleget hagyott egy gyógymatracra. Kapott is egy elismervényt, amin nem szerepelt az árucikk, csak az átvett összegről szóló igazolás. Más papírt is alá akartak íratni, amire már nem volt hajlandó. Azon már többféle cégnév szerepelt. Hazafelé kísérőjével átolvasták a kapott leleteiket, amin a felmérési eredmények nagyon hasonlóak voltak. Amikor az interneten utána néztek a csodamatracnak, akkor tudatosult bennük, hogy az ott hagyott előlegért lehet kapni olyan terméket, amit háromszoros áron szerettek volna értékesíteni. Egy elszólásból tudta meg, hogy a szervező cégnek városunkban is van egy telephelye. Mivel az üzlettől való elállási szándékáról tudomást sem akartak venni a központban többszöri telefonhívás után, a helyi átvevő helyen is jelezte szándékát. Többszöri eredménytelen próbálkozás után ügyvédi segítséget kért, akinek második, erélyes hangvételű levele után, több mint három hónap után küldték vissza az előleg összegét.
D. B.
Új hozzászólás