Ezres tömegek lepték el a Nagyerdei Stadion környékét, hiszen július 20-án ismét elstartolt Kelet-Magyarország legnagyobb zenei rendezvénye, a debreceni Campus Fesztivál.
A kapukban kígyózó sorokat az ebben a nyári hőségben is helytálló és kitartó, lelkes személyzet koordinálta és léptette be ütemes tempóban, hogy minél hamarabb megkezdhessék a szórakozást a bulizni vágyó fiatalok. A nulladik nap nem kegyelmezett a pihenni akaróknak.
Életem legelső Campus Fesztiváljának nulladik napja sem okozott csalódást számomra és a java még csak most kezdődik. Alig volt idejük a kempingező vendégeknek felállítani a sátraikat, 16 óra után kezdődtek is az esemény első koncertjei, hiszen a négy napos fesztivál keretein belül 19 helyszínen több mint 200 programmal várják a szervezők a szórakozni vágyó fiatalokat és természetesen minden korosztályt. Megállásra nincs idő! Az idei beléptetés gördülékenyebben történt, mint tavaly: az infrastruktúra és „elő-csipeltetés” segítségével könyebben és gyorsabban léphettek be az emberek a fesztivál területére, elkerülve ezzel az egy évvel ezelőtti tumultust és az ezzel járó türelmetlenséget.
Nagyon sok fiatal viszont még így is kivárt az estére, és a barátokkal együtt a nagyerdő környékén töltötték a délutáni órákat, alapozgatva az esti koncertekre. Tökéletes példa erre a Békás-tó, ami kitűnő helyszínként szolgál a belépés előtti gyülekezésre, sztorizgatásra, tervezgetésre. Szerda este a barátaimmal mi is itt kezdtük az idei fesztiválszezont, megalapozva jókedvünket a reggelig tartó bulizásra. Rengeteg fiatal választja ezt a megoldást, mert meg kell hagyni, sokkal olcsóbban és pénztárcabarátabban tudnak iszogatni, mint a fesztivál benti területén. Sajnos az infláció, az elmúlt három év koronavírusa és az idén kirobbanó orosz-ukrán háború a gazdaságra és ezzel együtt az árakra is óriási hatással volt. Így természetesn a fesztiválon kapható termékek (ételek, italok) is drágultak, sajnos nem csak a városi boltokban található javakon vehetünk észre drasztikus változást.
Centiket nem tudtunk úgy lépni, hogy ne találkoztunk volna ismerősökkel. De hiszen ez is a fesztivál lényege, hogy színpadról színpadra vándorolva, keresve kedvenc előadóinkat megtaláljuk kedvenc barátainkat. Csapatunkkal az este folyamán több színpadot és koncertet is bejártunk és lehetett az a nagyszínpad, vagy a legkisebb színpad, teljesen mindegy volt: a tömeg tombolt mindenhol, a szívekben káosz uralkodott. Jó látni az embereken, hogy az elmúlt hónapok feszültségeit és viszontagságait kiadva magukból szinte újjá születnek kedvenc előadóik láttán-hallatán. Természetesen barátok nélkül mit sem ér az egész, akiket ha az este elvesztettünk, telefonon keresztül próbálkozva percekig kiabáltuk egymásnak: „Hallasz? Nem hallak! Hol vagy? Én nem tudom, hol vagyok.”, ezzel kicsit nehézkesen, de végül sikeresen orientálva egyikünket a másikhoz.
Az esti BSW, Hallott Pénz, Follow the Flow, Rúzsa Magdi koncert és még sorolhatnám, szikla szilárdan alapozta meg a fesztivál további hangulatát a hátralévő napokra. A rajongók bőrükből kikelve énekelték a slágereket, alkoholmámorban egymás barátaik vállát vagy kedvesük kezüket fogva.
A rendezők sikerként könyvelhetik el a nyitó napot, és amint már mondtam, a java még csak most kezdődik!
Csomós Roland
Új hozzászólás