Ha ezt meglépik, nem lesz áram? (a hvg.hu-tól)

Megszüntetné a kormány az alapdíjat a közműszolgáltatásoknál, ezzel pedig több tízmilliárd forintot venne ki a szolgáltatók zsebéből. Az alapdíj megvonása ugyanakkor már a rendszer magját kezdi ki: ez az összeg fedezi a hálózatok rendelkezésre állását, a karbantartást, fejlesztést. Jöhet a kivéreztetett szolgáltatók államosítása, onnantól azonban lehet, hogy a költségvetésnek kell komoly pénzeket beletolnia a veszteségeket termelő rendszerbe.

Tovább pöfög a rezsigőzhenger. A Fidesz azt javasolja a kormánynak, vizsgálja meg a közműszámlákon szereplő alapdíjak jelentős csökkentésének vagy teljes megszüntetésének lehetőségét – közölte Rogán Antal, a párt parlamenti frakcióvezetője hétfőn. A Fidesz azt is kezdeményezi a kabinetnél, hogy a mérőórák cseréjének költsége ne a fogyasztókat terhelje – mondta a politikus. Rogán szerint a teljes csomaggal, melyben vannak még egyéb pluszelemek is, éves szinten mintegy további 100 ezer forintot takaríthatnának meg a családok.

"Szerdán nehéz napja lesz az áram- és gázszolgáltatóknak" – figyelmeztetett vasárnap Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, ekkor a kormány ugyanis napirendre veszi a közműszolgáltatások ügyét, megvizsgálja, miként nyújthat újabb érdemi segítséget az ország négymillió háztartásnak.

Nem kicsi tétel

Az alapdíj a fogyasztástól független, a rendelkezésre állásért havonta fizetendő díj. Vagyis ennyibe kerül a fogyasztónak az, hogy a szolgáltatást igénybe tudja venni bármikor, még ha nem is fogyaszt. A szolgáltatók pedig ezért az összegért cserében karbantartják, fenntartják a hálózatot, kijavítják, modernizálják, ahol szükséges. Az alapdíj nem kis tételt jelent a szolgáltatók árbevételében, bár differenciáltan jelentkezik a különböző területeken. A Napi.hu az áramszolgáltatóknál 7,7-10,2 milliárd, a gázszolgáltatóknál 34 milliárddal kalkulált, ennyi hiányozna a kasszából, ha teljesen elvennék ezt a tételt.

A távhőszolgáltatást végző Főtávnál például évente nettó 401 forint légköbméterenként az alapdíj, ez egy 50 négyzetméteres lakás esetén körülbelül 50 ezer forintot jelent (plusz 27 százalék áfa). Ez szinkronban is van azzal, amit Rogán mondott még hétfőn: a közműalapdíjak "nem kis költséget" jelentenek a családoknak, hiszen villamos energiánál ez évi 2-3 ezer forint, a gáznál 10-15 ezer, a távhőnél pedig 57-84 ezer forint (itt vélhetően bruttó árakról beszélt a frakcióvezető).

A villamos energiánál az éves szinten 2-3 ezer forintos megtakarítás – havonta 162 forint az alapdíj a mind a nappali, mind az éjszakai áram esetén – ugyanakkor elenyésző tételt jelent a fogyasztónak a villanyszámlán. A gáz esetében ugyanakkor már arányaiban is nagyobb az összeg: az Origo kiszámolta, hogy az átlagfogyasztáshoz (11 ezer forint) mérten ez ezerforintos összeg.

Ez már nyilván nem elhanyagolható tétel, ám az látszik, hogy a távhőt használók számára lenne a legkedvezőbb a döntés, mivel a Főtáv-fogyasztók esetében az alapdíj teszi ki a távhő díjának több mint 40 százalékát (egy átlagos, 50 négyzetméter körüli lakás esetében). A távhőszolgáltatókat ugyanakkor a költségvetésből már több tíz milliárddal kellett megtámogatni, mivel a komoly veszteségeik kompenzálása nélkül nem tudtak volna tovább működni (a Fővárosi Vízműveknél is pótolni kell a rezsicsökkentés és más szabályváltozások, illetve a kivásárlás miatt kiesett összeget). A gáz- és áramszolgáltatóknak ugyanakkor – bármennyire is kisebb tétel az egyes fogyasztóknál az alapdíj, mint a távhő esetében – a "sok kicsi sokra megy" alapon a kisebb tételek is komoly bevételt jelentenek, ráadásul ebből fedezik a hálózatok karbantartását.

Már rég nem a "win-win" helyzetre játszanak

Ez olyan, mintha holnapután azt szeretném, hogy legyen ingyen a kakaós csiga, meg a tej – kommentálta a bejelentést a hvg.hu-nak az egyik szolgáltató munkatársa. A szektorral szerinte megint nem egyeztettek, ők is a hírekből tudták meg, mit tervez a kormány. Ők eddig folyamatosan a folyamatosan változó szabályok szerint játszottak, ám most már nem tudni, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a vége.

Azt ugyanakkor érdemes látni, hogy az alapdíjat a szolgáltatók nem jókedvükből szedik be: ezzel finanszírozzák például az olyan fogyasztóknak is a szolgáltatást, akik egész évben szinte alig fogyasztanak – ilyen például egy garázs vagy nyaraló – ahol évente minimális a fogyasztás, ám szolgáltatni mindenképpen kell.

Az alapdíjat ráadásul nem is a szolgáltatók szabják meg, hanem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) bólint rá a díjra – hatósági árasak az alapdíjak, rendeletileg így könnyen módosíthatók (már csippentettek is le az alapdíjból a korábbi rezsicsökkentések során) –, így nekik kellene igazán tudniuk, hogy ennek az eltörlése mit eredményezne. Már rég nem a win-win – "mindenki nyer" – irányvonal mentén mozog a kormány, és ki tudja hol lesz a vége – kommentálta az újabb terveket az egyik hazai szolgáltató munkatársa, aki hozzátette, hogy úgy fest, a kormányzat még az utolsó forintokat is kipréselné a szolgáltatókból, végeredményben pedig állami tulajdonba veheti őket. Hosszabb távon a folyamat teljesen fenntarthatatlan, véli a szolgáltató mukatársa, bár, ha majd az állam át is veszi a szolgáltatást, a hiányzó pénzeket akkor is elő kell teremteni valahonnan. Nyilván nem pár nap múlva lehet gond az üzemeltetés, hanem szép lassan indulhat az erodálódás – tette hozzá.

Már eddig is több száz milliárdjuk bánta

A jelenlegi kormányciklusban nem bánnak kesztyűs kézzel az energia- és közműszolgáltatókkal. 2013. január 1-jével lépett életbe a közművezetékek tulajdonosait terhelő közműadó. Ennek értelmében a közművezetékeket üzemeltető energiaszolgáltató cégek vezetékeik métere után 125 forintot fizetnek, függetlenül attól, hogy azok éppen üzemelnek-e. Az eredeti tervek szerint az önkormányzatok döntésére bízták volna, hogy kivetik-e az adót a cégekre, a harmadik Matolcsy-csomag azonban – melynek keretében a törvényt megszavazták – a közműadót a helyi önkormányzatok helyett a központi kormányzattal szedeti be. A közműadó alól felmentést élveznek az állami cégek és intézmények (például a Mavir vagy a Mol), és 20, 30, illetve 80 százalékos kedvezményt a kisebb hírközlési társaságok. Mindenkinek másképpen fáj a közműadó, mivel egységnyi vezetékre különböző számú fogyasztó jut. Éves árbevételükhöz képest a Magyar Gázszolgáltató Kft. (MAGÁZ) és az E.ON fizet a legtöbbet a földgázvezetékei után, a bevételük 24, illetve 13 százalékát.

Szintén tavaly januárban indult a rezsicsökkentés, amely első körben 10 százalékkal csökkentette a lakossági gáz-, áram- és távhődíjakat, majd tavaly júniusban a víz, a csatorna, a szemétszállítás és a kéményseprés díját is. Októberben jött a második rezsicsökkentés, ami további 11 százalékkal nyirbálta meg a közműszámlákat, jelentős bevételkiesést okozva ezzel a szolgáltatóknak. Idén februárban megszavazták a rezsicsökkentés harmadik körét, a tavalyi 20 százalékos csökkentés után a gáz árát április 1-jétől további 6,5 százalékkal, az áramét szeptembertől további 5,7 százalékkal, a távhő árát októbertől további 3,3 százalékkal csökkentik majd.

A rezsiharc nagy vesztesei a fővárosi közműszolgáltatók. A Magyar Narancs információi szerint a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek a rezsicsökkentés és a közműadó 2013-ban 1,5 milliárd, 2014-ben várhatóan 2 milliárd forint költséggel jár. A Főtávnál a 2013-as árbevétel-kiesés várhatóan 5,3 milliárd forint, 2014-ben további 4,2 milliárd forint lesz, a Főgáz vesztesége pedig az állami kompenzációt is beleszámítva 4 milliárd forintra tehető. 

2013 előtt éppen a rezsicsökkentés és a közműadó életbe lépésének napján szűnt meg az energiaellátókat 2010 és 2012 között sújtó ágazati különadó. Ezt nemcsak a szorosan vett energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenység, hanem az energiaellátó személyében folytatott valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenység (például bérbeadás) után is fizetniük kellett. 2010 és 2012 között az energiaszektorra kivetett különadóból körülbelül 200 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe, a 2013-as évben pedig közműadókból 60 milliárd forint bevétellel számolt a büdzsé.

Az energiahatékonyságnak annyi

Nagyon komoly nehézségeket jelent a folyamatos energiaár-vágás az energiamegtakarítási programoknak. "Itthon nagyon alacsony számban vannak energiahatékonysági beruházások" – mondta a hvg.hu-nak Király Zsuzsanna, az Energiaklub lakossági energiagazdálkodással foglalkozó projektvezetője. Király szerint kevés hazánkban a korszerűsített épület, ez viszont hatalmas potenciált is jelent. A folyamatosan csökkenő lakossági energiaárak azonban jelentősen visszafogják ezeket a beruházásokat, hiszen minél alacsonyabb a rezsi, annál kisebb a motiváció a takarékosságra.  Értelemszerűen, ha minél nagyobbak az energiaárak, úgy a megtérülés is gyorsabb. Nem az a cél, hogy emelni kell az árakat, ám a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy felfelé ívelnek az árak – hangsúlyozta a projektvezető. Ez pedig azt jelenti, hogy bármilyen fajta energiatakarékossági megoldásra kiemelt figyelmet kell fordítani.

Az energiaár kérdése Király szerint természetesen befolyásolja, hogy milyen gyorsan térül meg egy energiahatékonysági beruházás. Ugyanakkor nem csak az energia ára lehet akadálya annak, hogy ilyen alacsony számban vannak Magyarországon hasonló beruházások. Probléma lehet például az is, hogy kevés az emberek jövedelme, vagy például egy nagyobb közösség esetén nem mindenkit érdekel egy ilyen beruházás. "Ha az emberek azonban most azt látják, hogy semmit sem kell tenniük azért, hogy csökkenjenek a számláik, akkor kevesebb lesz a motiváció ilyen beruházásokra" – hangsúlyozta a projektvezető.

Ez ráadásul nem fenntartható megoldás, magát az energiafogyasztást kellene csökkenteni, a technológia erre megvan. Ha lenne rá kereslet is a piacon, akkor a szereplők azonnal reagálnának – tette hozzá Király. A lakosság részéről ugyanakkor igen csekély az ilyen típusú igény. Ezzel ugyanakkor jelentős részben ellentétes folyamatok zajlanak le a cégeknél: a lakossági árcsökkenés körükben áremelést eredményezett, így a vállalkozások inkább kapnak kedvet az energiahatékonysági beruházások megkezdéséhez.

Az Energiaklub projektvezetője szerint ugyanakkor az lenne igazán fontos, hogy az emberek vegyék a kezükbe saját sorsuk irányítását: ha az ingatlanuk szigetelésével 50 százalékos energiamegtakarítást tudnak elérni, akkor ne várjanak semmilyen egyéb szereplőre, a saját érdekeik mentén cselekedjenek, és keressék meg a megfelelő finanszírozást is minderre. "Még a mesterségesen csökkentett energiaárak mellett is érdemes beruházni, ezt nem szabad elfelejteni" – hangsúlyozta Király.