Csütörtökön publikálta az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az egyes tagállamaira lebontott óránkénti munkaerőköltségre vonatkozó 2013-as adatait. A magyarok a lista végén találhatóak, ami egyfelől jó, mivel versenyképesekek a magyar bérek, másfelől pedig rossz, mivel igen vékony borítékot visznek haza hó végén a magyar munkavállalók.
Az Eurostat csütörtökön publikálta az egyes uniós tagállamaira lebontott óránkénti munkaerőköltségre vonatkozó 2013-as adatait (a munkaerőköltség a béreket és a munkáltatói befizetéseket tartalmazza, illetve egyéb juttatásokat). A mezőgazdasági és közigazgatási szektort kivéve az EU 28 tagállamában átlagosan 23,7 euró volt a munkaerőköltség óránként, az eurózónában pedig 28,4 euró. A legalacsonyabb munkaerőköltséggel Bulgáriában (3,7 euró) és Romániában (4,6 euró), a legmagasabbal pedig Dániában (38,4 euró), illetve Svédországban (40,1 euró) lehetett találkozni. Magyarországon az óránként munkaerőköltség 2013-ban 7,4 euró volt, ezzel a lista ötödik helyét csíptuk el – hátulról.
A nem bérjellegű része a munkaerőköltségnek az EU egészét tekintve átlagban 23,7 százalék volt. A lista két végpontja Málta 8 százalékkal, illetve Svédország 33,3 százalékkal (Magyarországon 24,6 százalék volt ez az arány). A munkaerőköltségek 2008 és 2013 között az EU egészét nézve 10,2 százalékkal nőttek, az eurózónán belül legmagasabb emelkedéssel Ausztriában (18,9 százalék), Szlovákiában (17 százalék), és Finnországban (15,9 százalék) lehetett találkozni. Jelentős munkaerőköltség-csökkenés volt megfigyelhető ugyanakkor Görögországban (-18,6 százalék), illetve Portugáliában (-5,1 százalék) az eurózónán belül. Az eurózónán kívül Bulgáriában 44 százalékos Svédországban 26 százalékos emelkedés volt megfigyelhető (euróra átszámolva). Magyarország 5,2 százalékos mínuszt hozott össze, szintén euróra átszámolva. Az EU-ban mindössze öt államban csökkent a munkaerőköltség a vizsgált időszakot tekintve, és euróban kifejezve.
Az alacsony munkaerőköltség egyfelől azt jelenti, hogy bérek területén versenyképesek vagyunk, az alacsony óránkénti költség – melynek 75 százalékát itthon a bér teszi ki – ugyanakkor kevés jövedelmet biztosít a magyar munkavállalóknak, a magyar bérek uniós összehasonlításban a legalacsonyabbak között találhatóak. A képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy forintban kifejezve nominálisan 11 százalékkal nőtt a munkaerőköltség, az euróban kifejezett csökkenés ugyanakkor minden bizonnyal a forint euróval szembeni árfolyamának gyengülése miatt jöhetett ki.
Komment:
Mint már egy decemberi cikkünkben kifejtettük Magyarország azért élhetetlen a lakosság 40%-a részére, mivel Magyarországon indokolatlanul alacsonyak a munkabérek. Miközben a GDP hozzávetőlegesen egyharmada a fejlett országokénak, a bérek - a fenti publikáció által is igazoltan - egyötöde. Ahhoz hogy legalább a GDP-arányos bérek legyenek a munkaerő átlagköltségét a 7,4 €-ról fokozatosan - ágazatonként a teherbíróképességtől függően eltérően, de a minimálbéreseknél jelentősen -, de legfeljebb 2 éven belül 11 €-róra kellene emelni. Ez jelentősen növelné a belső fogyasztást, ami növelhetné a gazdasági növekedést, ugyanakkor érdemben nem növelné az inflációt és nem csökkentené a versenyképességet. Fogyasztásra képtelen 3 millió lakossal nem lehet érdemi gazdasági növekedést elérni (csak azt, hogy folyamatosan nő azoknak száma, akiknek az aktuális kormányok Nyugat-Európában "teremtenek" munkahelyet.
Dr. Dobrossy István
