„Egyéb dolgok között, amivel az embert megörvendeztetik, gyönyörűséggel látják el, legelső vagy legalábbis a leghasznosabb a zene” (Kálvin János)
Emlékezzenek! Ki ne tudna felidézni olyan meghatározó eseményeket, élményeket, mint a keresztelő, konfirmáció, esküvő, egy diplomaosztó, vagy éppen a reformáció napja alkalmából megtartott istentiszteleten felhangzó orgona muzsika.
Nem véletlenül a reformáció egyik legmeghatározóbb alakját idéztem, de vajon hogyan jutunk el a reformációtól a komolyzenéig? Ezekre a kérdésekre segítenek a válaszokat megtalálni: Porkoláb András, a Debreceni Református Kistemplom beosztott lelkésze, Sárosi Dániel orgonaművész, a Debreceni Református Kistemplom kántora és Lázár Bulcsú, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológus hallgatója.
- Több mint fél évezreddel ezelőtt 1517. október 31-én kezdődött el annak a vallási irányzatnak a terjedése, amely megújította Magyarországot és Európát. Melyek a reformáció előzményének társadalmi, illetve vallási okai? Mi a reformáció?
Porkoláb András: - A reformáció visszaalakítást, újjáalakítást jelent. Ami nem jól működik, azt helyezzük vissza eredeti állapotába. A társadalmi előzmények kihatottak a vallási életre is, bár eredetileg senki nem akart a katolikus egyházon kívül gondolkodni. Amiért a reformáció küzdött, az az eretnekmozgalmakban, szerzetesi közösségekben is megjelent. Megjelent egy pestisjárvány az 1400-as években, ahol az emberek a hitben keresték a menedéket, de a járvány győzedelmeskedett. Ez megingatta a bizalmat, a hitet a közösségekben. Ezt a középkori ember úgy élte meg, mintha a végítélet jött volna el a jelenésekből. A devotio moderna (új kegyesség) mozgalom létrejöttének kedvezett ez az időszak, ahol már nem újszerű, hogy nem csak a klérus kerülhet kapcsolatba Istennel. További nehézségeket jelentett, hogy krízisbe került a katolikus egyház, mivel előfordult, hogy egyszerre több pápája is volt az egyháznak: a római és az avignoni.
Lázár Bulcsú: - A legfontosabb társadalmi okok között a polgárság felemelkedése meghatározó, akik elkezdték bírálni a papságot, a klérust magát, mint szociális réteget. Továbbá a nagy földrajzi felfedezések korában egy új világot fedeztünk fel, új népekkel találkoztunk, és nagyon sok ember számára elkezdett tágulni a világnézet. A reneszánsz, mint stílusirányzat is nagyon nagy hatást gyakorolt ebben az időszakban, hiszen újjászületett az egyházon túli művészet.
- Mi a reformáció fő felismerése?
Porkoláb András: - A reformációnak a fő felismerése az, hogy az ember az Istennel képes magától, közvetítő nélkül személyes kapcsolatot létesíteni. A középkorban a pap a közvetítő az Isten és a nép között, itt hiányzott az a lelki többlet, amit a reformáció vissza akart adni az embereknek.
- Melyek a fontosabb események, személyek?
Lázár Bulcsú: - A kereszténység megújítására való törekvésben két nevet szükséges megemlíteni: Kálvin János és Luther Márton. Utóbbi a wittenbergi várkapura kifüggesztette a 95 tételt, amelynek fókuszpontja a búcsúcédulák árusítása. Ez azt jelentette, hogy a jobbágyság megvásárolhatta az üdvösséget, a menyországba vezető utat saját maga és családtagjai számára. Sokan úgy gondolják, hogy Luther Márton új vallási irányzatot akart alapítani, pedig ez nem így van, csupán néhány katolikus tantételt akart megreformálni.
Porkoláb András: - Kálvin János nevéhez a már említett devotio moderna volt nagy hatással. Kálvin már egyetemista korában összetűzésbe került a hatósággal vallási kérdésekben, mivel egy félreértés miatt neki tulajdonítottak egy olyan, rektor által elmondott beszédet, ami a katolikus egyház ellen szólt. Franciaországban abban az időben üldözték a protestánsokat, így el kellett hagynia az országot. Kálvin János munkásságának kezdete későbbre tehető, mint 1517.
- Milyen gyorsan és hogyan terjedt el Magyarországon ez az irányzat?
Porkoláb András: - Magyarországon is szerzetesek terjesztették ezt az irányvonalat. Obszervánsok (ferences szerzetesek), a prédikálók már jelen voltak az országban, amit Luther tanai csak megerősítettek. Az 1700-as évek végére annyira elterjedt a protestantizmus, és nem csak a lutheránus, hanem a kálvinista és unitárius irányzat is, hogy a lakosság 96 százaléka valamelyik protestáns hitvallást tartotta magáénak.
- Méliusz Juhász Péter megalapította a magyar kálvinista egyházat Debrecenben, ekkor kapta a város a „kálvinista Róma” elnevezést. Milyen helyi változásokat eredményezett ez az esemény?
Lázár Bulcsú: - Az új gondolkodás terjedésében Károli Gáspár magyar nyelvű Bibliája fontos szerepet játszott. A Debreceni Református Kollégiumban megjelent a magyar nyelvű oktatás a latin nyelvű képzés mellett. A debreceniek sajátjuknak tekintették a magyar nyelv ápolását. Ez abban is megmutatkozik, hogy a kollégium nagyon sok teológust és egyházzenészt adott a magyarság számára.
- „A művészet Isten egyetemes kegyelmének ajándéka az ember számára.” Kálvin János szavait megidézve, az irányzatok elterjedése hogyan jelent meg az oktatásban, zenében?
Sárosi Dániel: - A zene megjelenése − amely vokális, azaz énekelt zene volt − a kollégium falai között már kezdetektől nagy jelentőséggel bírt. A Maróthi György átal alapított Kollégiumi Kántus feladata pedig elsősorban a temetéseken való énekes szolgálatot jelentette. A helyi intézményhálózatot tekintve a debreceni templomok közül a Kistemplom az egyik legrégebbi egyházi épület. Az orgona építésére 1862-ben Kiszel István nagyváradi mestert kérték fel, aki Németországból, Franciaországból orgonaépítészeti és intonációs ismeretekkel hazatérve kezdett hozzá a hangszer építéséhez. Életművének legnagyobb orgonája a Debreceni Református Kistemplomban található, melyet 2018-ben restaurált az AerisOrgona Kft.
- A Kistemplom kántora és művészeti vezetőjeként támogatta az orgona felújítási programot. Milyen szerepet vállalt ebben?
Sárosi Dániel: - Egyik szakértője voltam annak a kilenc tagú művészeti bizottságnak, amely a felújítás szempontjait meghatározta és a kivitelezőt kiválasztotta. Ennek eredménye az a Magyarországon párját ritkító romantikus orgonahangzás, amelyet a Kistemplomban hallhatnak. Sőt több annál, mert az orgona befejezetlen részeinek utómunkálatai is megvalósultak, mint például több kimaradt sípsor beépítése.
- Mi jellemzi ma az egyházi életünket? Milyen jelentősége van az istentiszteleteknek, gyülekezeteknek?
Sárosi Dániel: - A gyülekezeti közösség fontossága még jobban felértékelődött a járványhelyzet kialakulásával. A vasárnapi istentiszteleteinken való együttlétet a Kistemplom felújítása is nehezíti, hiszen a felújítás befejezése év végére várható. Jelenleg is mindent megteszünk a gyülekezetért, a jövő építéséért. Különböző művészeti csoportjaink vannak: egy gyülekezeti kórus és a Collegium Musicum Kamaraegyüttes, amely debreceni zeneművészekből áll. Tagjai elsősorban református felekezetű művészek, akik istentiszteleti szolgálatok alkalmával és az együttes önálló hangversenyein hallhatók.
- Mennyire fontos az orgona - és kamarazene megjelenése az egyházközösségekben?
Porkoláb András: - Az egész gyülekezet egyöntetűen folyamodik az Úristenhez, és elfogadja azt, hogy az Isten közösségébe hívja őt. Ezeken az alkalmakon megjelenő egyházzene sosem lehet öncélú. Az a zene releváns a vasárnapi istentiszteleteken, ami segíti a Krisztus közösség megélését. Fontos az éneklés, hiszen az ének is egy imádság.
Lázár Bulcsú: - Van egy református gondolat, miszerint aki énekel az istentiszteleten, az kétszeresen imádkozik. Ezt csak közösségben lehet megtenni.
- A mai magyar oktatási rendszerben milyen jelentősége van az orgonaoktatásnak? Milyen lehetőségeik vannak a tanulóknak tehetségük kipróbálására közép- és felsőfokú tanulmányaik során? Mennyire eredményesek?
Sárosi Dániel: - A mai felgyorsult világunk nem igazán kedvez a klasszikus zene, a hangszeres zeneoktatás és az egyházzene népszerűségének. Valamelyest csökkenő tendencia mutatkozik a zenét tanuló gyerekek létszámában, de ennek ellenére még mindig nagy létszámú jelentkezőnk van hangszertanulásra, azon belül orgonatanulásra. Működnek alap, közép– és felsőfokú intézmények, ahol jelenleg is van orgonaoktatás. A hangszerismereti bemutatók felkeltik az alsó tagozatos tanulók érdeklődését, hiszen ez egy nagyon bonyolult, ugyanakkor izgalmas hangszer. Debrecenben van az egyik legnagyobb létszámú orgonaosztály Magyarországon. A Debreceni Református Kistemplom együttműködik a Debreceni Zenede és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának oktatóival, hallgatóival. A koncertek megrendezésével pedig arra törekszünk, hogy minél több és minél színesebb programot szervezünk az érdeklődők számára.
- Országos és nemzetközi versenyeken is részt vett a tanulóival. Melyik volt a legjelentősebb eredmény?
Sárosi Dániel: - Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszem rendkívül tehetséges és kiemelkedően szorgalmas orgonista növendékeim vannak a Debreceni Zenedében. A növendékek versenyeredményei kivétel nélkül mind jelentősek, hiszen elképesztően komoly felkészülő munka előzi meg ezeket a sikereket. Sokuk számára ez a több hónapon át tartó zeneileg is nagyon intenzív időszak jelenti a zenei pálya irányába való elindulást, amire talán a leginkább büszke vagyok. A versenyeredményeinket tekintve 26 országos és nemzetközi orgonaversenyen értünk el dobogós helyezést az elmúlt 15 évben.
- Milyen rendezvényekkel készülnek a reformáció napjára?
Porkoláb András: - Egy úrvacsorás ünnepi istentiszteleti alkalom lesz a reformáció napján, 31-én vasárnap a Kistemplomban, ahol egy gyülekezeti tagunk: Dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára lesz az igehirdető.
Sárosi Dániel: - A nagyobb egyházi ünnepeken fontosnak tartjuk, hogy különleges és maradandó lélekemelő élményt nyújtsunk a város és a gyülekezet közössége számára. Ezeknek az alkalmaknak fontos közreműködői zenei együtteseink.
Uszó Ildikó
Új hozzászólás